"Báró" hazaért

Március 2-án, miután "Báró" kis csapatával elhagyta Hám István barátunkat és bánsági Árkod község szántóföldjeit, nemsokára Magyarországra érkezet. 275 km megtétele után, egy jó vonulási nap végére a Pest megyei Tura község határába szállt le.

"Báró" beszáll az őrhalmi fészkébe (fotó: Papp Ferenc)


Az estét itt annak a legelőnek a közelében töltötte mely a mostanában nyíló egyhajúvirágról híres.

Ezen a legelő részen töltötte az estét Báró (fotó: Papp Ferenc)
Ezen a legelőn töltötte az estét "Báró" (fotó: Papp Ferenc)

A turai legelő ékessége a parányi egyhajúvirág (fotó: Papp Ferenc)
A turai legelő ékessége a parányi egyhajúvirág (fotó: Papp Ferenc)

 

A turai szálláshely légvonalban alig 55 km-re volt az őrhalmi fészektől, így másnap akár 2-3 óra alatt hazaérhetett volna. Március 4-én korán már 8:15-kor útra kelt és a Zagyva-folyó völgyét követve egyenes északnak tartott. A Kelet-Cserhát majd 600m csúcsait elkerülve a Kis-Zagyva völgyén haladt tovább, majd Lucfalva és Nógrádmegyer között kelet át a Cserhát alig 300m magas vonulatán. Innen nyugatra fordult az Ipoly-völgye felé, azt Pösténypusztánál érte el és a fészkét ÉNY-ról közelítette meg. Ezzel a kerülővel bő 20km-el többet repült, mintha egyenes a fészkére tartott volna. Valószínűleg ezt a többlet utat azért tette meg, mert számára így volt energiatakarékos és hatékony.

Figyeljük meg, ahogy egy sarló alakot leírva elkerüli Cserhát magasabb vonulatait
Figyeljük meg, ahogy egy sarló alakot leírva elkerüli Cserhát magasabb vonulatait

Ezzel a kerülővel az utolsó napon 75km vonult Báró
Ezzel a kerülővel az utolsó napon 75km vonult Báró

 

A lényeg, hogy "Báró" (már társai nélkül) délben épségben megérkezett az őrhalmi fészekbe, kollégái valószínűleg északabbra költenek.

Báró a hosszú úton szép szakállt növesztett ;)) (fotó: Papp Ferenc)
"Báró" a hosszú úton szép szakállt növesztett :)) (fotó: Papp Ferenc)

Báró este a fészkén (forrás: gólyakamera)
"Báró" este a fészkén (forrás: gólyakamera)

 

Kapcsolódó hírek

Az Egyesült Királyságban jelenleg kevesebb, mint 50 nagy goda pár van. Többségük két helyen, a Nene és az Ouse Wash területén, a lápvidéken költ. (Fotó: https://rspb.org.uk)

Az RSPB Természetvédelmi Kutatóközpontban mintegy 60 teljes munkaidőben dolgozó kutató foglalkozik a világ fajvédelmi problémáival. A kutatócsoport a gázlómadarakat fenyegető veszélyekre koncentrál és a „Nagy goda Projekt” az egyik ilyen nagy jelentőségű projekt lesz az elkövetkezendő években.

uráli bagoly, füleskuvik, erdei  fulesbagoly (fotó: Szilágyi Attila)

A baglyok mindig is különleges szerepet töltöttek be az emberek életében. Sok hiedelem, monda kötődik hozzájuk, a bölcsesség szimbólumának tekintik őket, pedig nem kivételesen intelligens madarak. Viszont tollszerkezetük, különleges érzékszerveik és éjszakai életmódjuk miatt valóban érdekesek. E hangtalanul repülő éjszakai ragadozók a 2020-as év madara jelöltjei, amelyeket a...

Börzsönyi szalamandra-túránk résztvevői

A nyár beköszöntével kicsit összefoglalnánk az "Év kétéltűje - a foltos szalamandra - 2019" kampányunk első félévét - talán egy kicsit a dicsekvés és nem titkoltan a hasonló rendezvények szervezésére buzdítás szándékával.