Beszámoló a kékvércse-védelmi program 2016. évi eredményeiről

Az Európai Unió LIFE alapja által "A kék vércse védelme a Kárpát-medencében" (LIFE11 NAT/HU/000926) pályázatban támogatott fajvédelmi program éves tevékenysége és az MME Kékvércse-védelmi Munkacsoportja által végzett széleskörű állományfelmérés során 2016-ban 1127 pár kék vércse költést regisztráltunk. A felmérés lefedettségét és intenzitását is figyelembe az országos állományt 1200-1300 párra becsüljük.

A kék vércse állományfelmérések eredményei 2003-2016 között Magyarországon. A felhasznált adatok a munkacsoport tagjainak biotikai adatbázisából származnak: BNPI, DINPI, HNPI, KMNPI, KNPI és MME (Forrás: Magyar kékvércse-védelmi munkacsoport 2016).

 

Országos adatok

A Munkacsoport tagjai a 2016-os költési szezonban hazánkban 922 kék vércsét, 844 fiókát, 19 fiatal madarat (őszi gyülekezőkön), és 59 kifejlett madarat gyűrűztek meg ornitológiai gyűrűvel és egyedi színes gyűrűs kombinációval. Ebből a futó LIFE projekt mintaterületein 323 (241 KMNPI + 82 BNPI) kirepülés előtt álló fióka, 19 őszi gyülekezőn fogott fiatal és 28 kifejlett kék vércse (KMNPI) kapott színes gyűrűt.

A kék vércse foglaló párok megoszlása a nemzetipark-igazgatósági területek között 2016-ban. A felhasznált adatok a munkacsoport tagjainak biotikai adatbázisából származnak: BNPI, DINPI, HNPI, KMNPI, KNPI és MME (Forrás: Magyar kékvércse-védelmi munkacsoport 2016).
A kék vércse foglaló párok megoszlása a nemzetipark-igazgatósági területek
között 2016-ban. A felhasznált adatok a munkacsoport tagjainak biotikai
adatbázisából származnak: BNPI, DINPI, HNPI, KMNPI, KNPI és MME
(Forrás: Magyar kékvércse-védelmi munkacsoport 2016).

 

A 2016-ban országos körű genetikai mintavétel keretében 11 fészkelőterületen összesen 260 fészekalj fiókájától, valamint 70 befogott szülő madártól, 19 őszi gyülekezőn befogott fiatal madártól és 7 őszi gyülekezőn befogott kifejlett példánytól vettünk le vért. A minták feldolgozása folyamatban van.

A gyülekezőkön 2016-ban szeptember 7-én összesen 6680 pld. kék vércsét számoltunk (lásd a következő ábrán), de az ezt következő hetekben is hasonlóan sok vércse tartózkodott még régiónkban.

A szinkron napokon számolt összes kék vércse egyedszám változása Magyarországon és a Kárpát-medencében, 2016-ban. A felhasznált adatok a munkacsoport tagjainak biotikai adatbázisából származnak: BNPI, DINPI, HNPI, KMNPI, KNPI és MME (Forrás: Magyar kékvércse-védelmi munkacsoport 2016).
A szinkron napokon számolt összes kék vércse egyedszám változása
Magyarországon és a Kárpát-medencében, 2016-ban. A felhasznált adatok a
munkacsoport tagjainak biotikai adatbázisából származnak:
BNPI, DINPI, HNPI, KMNPI, KNPI és MME
(Forrás: Magyar kékvércse-védelmi munkacsoport 2016).

 

A kutatási területen folyó munkák

Költési siker

A 2016-os évet két főbb jelenség kísérte végig, ami a vércsék költési eredményét is alapvetően meghatározta a Vásárhelyi-pusztákon (HUKM10004):

  • a mezei pocok állománya a gyakorlatilag nulláról kezdett felfutni a szezonban, és őszre sem ért el komoly gradációt
  • a 2016-os esztendőben tavasszal sokáig belvizek jelentkeztek (áprilisban még jelentősen korlátozták a megérkező madarak vadászatát és a közlekedést is), ám a későbbiek során nem nehezítették a madarak életét a korábbi években megfigyelhető, elnyúló hidegfrontok.

A költéskezdés időben az átlagos éveket jellemzően alakult, többségben voltak a 3 és 4 tojásos fészekaljak. Ennek megfelelően egy jó átlagos év látszik a költések alakulásában a sikeres költések arányában.

A sikeres fészkek aránya a kutatási területen 2006-2016 között. A sikeres fészkeket a fehér oszlopok jelzik a költésbe kezdett párok arányában kifejezve, az oszlopok szélessége a tojásrakásig eljutott párok számával arányos (Forrás: Kotymán László [KMNPI], Solt Szabolcs és mtsai [MME Kékvércse-védelmi kutatócsoport]).
A sikeres fészkek aránya a kutatási területen 2006-2016 között. A sikeres fészkeket
a fehér oszlopok jelzik a költésbe kezdett párok arányában kifejezve, az
oszlopok szélessége a tojásrakásig eljutott párok számával arányos
(Forrás: Kotymán László [KMNPI], Solt Szabolcs és mtsai
[MME Kékvércse-védelmi kutatócsoport]).

A sikeres fészkek átlagos repített fiókaszáma a mintaterületen - HUKM10004. Az ábrán a körök az átlagot, a függőleges szakaszok pedig a szórást mutatják (Forrás: Kotymán László [KMNPI], Solt Szabolcs és mtsai [MME Kékvércse-védelmi kutatócsoport]).
A sikeres fészkek átlagos repített fiókaszáma a mintaterületen - HUKM10004.
Az ábrán a körök az átlagot, a függőleges szakaszok pedig a szórást mutatják
(Forrás: Kotymán László [KMNPI], Solt Szabolcs és mtsai
[MME Kékvércse-védelmi kutatócsoport]).

 

A 2016-ban országossá bővült genetikai mintavétel keretében a kutatási területen 99 fészekalj fiókáitól, 19 őszi gyülekezőn befogott fiatal madártól, valamint 36 befogott szülő madártól, és 7 őszi gyülekezőn befogott kifejlett példánytól vettünk le vért.

Tovább erősödött a Fejér megyei, Sárvíz-völgyben kialakult telep, 2016-ban 7 fészket foglaló párra emelkedett a kék vércsék száma. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a kis műfészek-telepen 18 fiókát jelöltek. Utolsó mohikánok módjára a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság működési területén is kirepült 4 fióka. Az utóbbi években itt, a nyugati határszélen már hullámzóan, nem minden évben sikerül fészkelő párokat detektálnunk.

 

Jeladós madarak, vonulás

A korábban műholdas követésű jeladóval jelölt madarak közül sajnos csak „Imre”, „Kira” és „Marina” adott jelet 2016 év elején. A telelőterületen zajló kisebb körök során aztán 2016. február végén Imre jeladója is elhallgatott Botswanában. „Marina” és „Kira” ekkor már Angolában járt, ahonnan általában március hónap folyamán kezdenek hazafelé indulni madaraink. A két tojó kicsit később, „Kira” április 4-én, „Marina” viszont csupán 11-én mozdult el északra. Ezzel együtt még két hétig időztek az esőerdőtől északra, és csak május elején érték el az európai partokat. Május 9-ére értek Európa belsejébe, „Kira” Bosznia-Hercegovina, „Marina” pedig Szerbia területén folytatta tovább útját. „Marina” aztán elég hamar, május 15-én már Dél-Ukrajnában keresett fészkelőhelyet, és itt is mozgott egész szezonban. „Kira” május 27-én ért Kazahsztán középső részére, és itt mozgott egész nyáron, de gyanítható, hogy akár nem költött, hiszen augusztus 8-án már elkezdett nagyobb távolságokra elmozdulni, majd lassan csorgott nyugat felé. Szeptember 12-én már mindkét madarunk a romániai gyülekezőket látogatta Baragan területén, a befogásuk helyszínén.

A két Romániában befogott, 2015-ben jelölt tojó, „Kira” és „Marina” jóvoltából, „Ubult” követve kirajzolódott tehát további két kifejlett kék vércse teljes éves vándorútja.


„Kira” egyéves vándorútja 2015-2016-ban, a trékép eléréséhez katt a képre
(Forrás: jeladosmadarak.mme.hu).


„Marina” egyéves vándorútja 2015-2016-ban, a trékép eléréséhez katt a képre
(Forrás: jeladosmadarak.mme.hu).

 

A szeptember végén, 29-én elinduló „Kira” október 5-én - mire „Marina” is elszánta magát az indulásra és elhagyta a romániai gyülekezőket - már Angola területén járt. Ám nem sokkal ezután, 14-én „Marina” is csatlakozott a telelő madarakhoz Angolában, és folyamatosan közvetített jeleket a tél folyamán.

2016-ban egy további madár jeladózására került sor ősszel, Romániában.

A „Ringló” nevet kapott másodéves tojót szeptember 22-én, az újonnan talált, 5000-es gyülekezőn sikerült befogni, és nem sokkal ezután, október 4-én indult neki a hosszú útnak. Október 16-án ő is Angolába ért, és jelenleg is járja a bozótos szavanna végtelen tájait.

Az eddig jeladóval szerelt madarak közül 2016 év végére tehát három adó továbbít rendszeresen adatokat.

További információk a projektről és a fajvédelmi programról: www.falcoproject.eu

 

Solt Szabolcs
 

A ”Kék vércse védelme a Kárpát-medencében” (LIFE11 NAT/HU/000926)
programot az Európai Unió LIFE alapja támogatja.

A ”Kék vércse védelme a Kárpát-medencében” (LIFE11 NAT/HU/000926) program
partnerei: a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (projekt koordinátor),
a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság,
a Magyar Természettudományi Múzeum, a Raptor Protection of Slovakia és a
The State Nature Conservancy of the Slovak Republic

www.falcoproject.eu

 

Kapcsolódó hírek

Áprilisi programajánló

Végre igazi tavasz van! Helyi csoportjaink igazán kitettek magukért, rengeteg programunk lesz! Várunk mindenkit szeretettel!

Kezdő madarász képzés Debrecenben

A madarász alapképzés célja, hogy a laikus madárkedvelők számára olyan tudásanyag megszerzését tegye lehetővé, melynek birtokában bárki sikerélményekkel vághasson bele a madármegfigyelésbe, az etetők és itatók madarainak meghatározásába.

A Fejér Megyei Helyi Csoport két napos képzést hirdet "Kezdő madarász vagyok!" címmel, amely az ország több pontján eddig nagy sikert aratott. A madarász alapképzés célja, hogy a laikus madárkedvelők számára olyan tudásanyag megszerzését tegye lehetővé, melynek birtokában bárki sikerélményekkel vághasson bele a madármegfigyelésbe, az etetők és itatók madarainak meghatározásába.