Beszámoló a Madárszámlálók és Madárgyűrűzők III. Országos Találkozójáról

Február 09-10-én sikeresen lezajlott a Madárszámlálók és Madárgyűrűzők III. Országos Találkozója (MMOT). A két napon 97 felmérő és madárgyűrűző volt jelen, ismerhette meg az elmúlt év közösen elért eredményeit, valamint az idei évben tervezett és még előttünk álló feladatokat. A rendezvényen a munkákban közreműködő önkénteseink és a nemzeti parkok munkatársai is nagy számban vettek részt.

Február 09. (szombat)

10:00 – 16:00 TIT Stúdió, Zsombolyai u. 6.

Az első napon volt a „klasszikus” értelemben vett Országos Találkozó, ahová minden érdeklődőt vártunk, s amikor bemutattuk az országos programok eredményeit és megtartottuk a 2018-ban felmérést végzők ajándékainak sorsolását is.

  • A program Dr. Halmos Gergő rövid megnyitóbeszéde és a napirend ismertetése után a Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) történéseinek áttekintésével folytatódott (Nagy Károly), majd Dr. Szép Tibor részletesen bemutatta az MMM 1999-2018 években elért eredményeit. Fajonként láthattuk a trendek alakulását (a fészkelési és telelési időszakban is), s a Biodiverzitás Indikátorok hazai értékeinek alakulását (agrár-élőhelyek, erdei élőhelyek; vonulási stratégiák szerinti felbontásban stb.). Az egyes madárfajok és a Biodiverzitás Indikátorok friss trend adatai az MMM adatbázis a Grafikonok / Trend adatok menüpontjában hamarosan elérhetőek lesznek.


A Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) keretében a fészkelési időszakokban vizsgált
mintaterületek eloszlása (piros: 2018-ban is felmérve). Csak a határidőig beérkezett
terepnaplók négyzetei 
láthatóak a térképen!

 

  • Ezután bemutattuk a Madáratlasz Program (MAP) 2014-2018 közötti eredményeit és tapasztalatait (Nagy Károly), valamint az EBBA2 projekt előrehaladását és a várhatóan 2020 tavaszáig elkészülő hazai Madáratlasz könyvbe tervezett előfordulási térképek és grafikonok munka verzióit.
  • Érdekes és látványos rész következett (Dr. Szép Tibor), amikor az MMM és a MAP adatainak, valamint számos környezeti változó felhasználásával (élőhelytípusok, klíma-, geográfiai-, talajtani stb. adatok és a fent említett madártani adatgyűjtések térbeli és időbeli körülményeinek hatásai) modellezett előfordulási és sűrűség térképek kerültek bemutatásra (RTRIM, random forest).
  • Az ebédszünetben megvendégeltük a jelenlévőket, s közben előkészítettük az ajándékok sorsolását a feladatra jelentkezett segítőinkkel (Dr. Tamás Enikő, Bukor Zoltán, Nagy Zsolt).
  • A programot a Madárgyűrűzési Központ beszámolójával folytattuk, a 2018. évi megfigyelési adatokra koncentrálva (Karcza Zsolt).

  • Ezután következett az MMM és MAP ajándékok kisorsolása, a 2018-ban felméréseket végzők között, a már megszokott szabályok szerint.
  • Összesen 110 db (MMM 50+10 és MAP 50) ajándékot sorsoltunk ki. A sorsolásban azok vettek részt, akik felmérési eredményeiket időben megküldték és/vagy feltöltötték az adatbázisokba. Sokféle ajándékból lehetett választani (MAP és MMM logózott túrahátizsákok (2 típus), baseball sapkák (2 típus, 4 színben), MMM és MAP pólók, kapucnis felsők (többféle), MMM és MAP kulacsok és bögrék, vászontáskák, könyvek (Kék könyv és Madárbarátok nagykönyve).
  • Mindannyiuknak köszönjük a munkájukat, a nyerteseknek pedig ezúton is gratulálunk!
  • MMM nyertesek: Abonyi Ottó, Andrési Pál, Antoni Gyula, Balogh Gábor, Bátky Gellért, Bedőcs Gyula ifj., Bobvos Pál, Bócsó Anita, Bodor József, Boruzs András, Bukor Zoltán, Cseh Tamás, Csibrány Balázs, Dabóczy Tamás, Ecsedi Zoltán, Farkas Attila, Fatér Imre, Fazekas Anna, Galiba Ferenc, Gám Attila, Győrig Előd, Horváth Éva, Hunyadi László, Huszti Sámuel, Jánossy László dr., Kajtár Bence, Kasza Ferenc dr., Katona József, Kiss Ádám, Kiss Dorottya, Kiss Zsolt, Kocsi Attila, Langa József, Lovászi Péter, Lukács Máté, Mogyorósi Sándor, Molnár János, Molnár Márton, Monoki Ákos, Nagy Anikó, Nagy Károly, Nagy Sándor, Nagy Tamás, Nyíri László, Oravecz György, Papp Ferenc, Pintér Zsolt, Rátkai Sándor dr., Ruszka István, Schmidt András, Szentmihályi Gábor, Takó Miléna, Tamás Ádám, Tamás István ifj., Tar János, Tatai Sándor, Tóth Tamás, Végvári Zsolt, Véha Béla, Veszelinov Ottó, Zomborácz Soma.
  • MAP nyertesek: Ampovics Zsolt, Balaskó Zsolt, Balázsi Péter, Bálint Dénes Tamás, Bátky Gellért, Bodics Dániel, Bodor Ádám, Bodzás János Sándor, Borza Sándor, Bozó László, Csibrány Balázs, Csonka István, Csonka Péter, Danku János, Dénes János, Engi László, Fenyves Ervin, Gál Szabolcs, Godó Laura, Görögh Zoltán, Hegedűs Sándor, Horváth Márk, Horváth Tibor, Juhász Benedek, Kasza Ferenc dr., Katona Gergely, Katona József, Kern Rolland, Kiss Ádám, Kiss János, Kókai Ákos, Koleszár Sándor, Kóta András dr., Laczik Dénes, Lendvai Gábor, Mészáros Csaba, Nagy Károly, Nagy Sándor, Nagygyőry Anna, Nyúl Mihály, Papp Ferenc, Péntek István, Pigniczki Csaba dr., Polgár Márta, Rimóczi Árpád, Rottenhoffer István, Schmidt András, Schmidtné Kővári Ilona, Sipter Csanád, Szabó László, Tokody Béla dr., Veszelinov Ottó.
  • Azokat a nyerteseket, akik nem voltak jelen a rendezvényen, hamarosan megkeressük és egyeztetünk velük a nyereményükről.
  • A szombati programot szokás szerint a résztvevők által felvetett témák megvitatásával zártuk. Felvetődött többek között, hogy a madárszámlálók esetleg alakíthatnának egy külön MME szakosztályt, de szóba került - a kóbor macskák kapcsán - az is, hogy a jövőben önkéntes alapon az MMM felmérések során feljegyezhetnénk a jól megfigyelhető emlősfajokat (őz, mezei nyúl, róka stb.) is, valamint a MAP terepi adatgyűjtést segítő önálló mobil applikáció fejlesztéséről is eszmét cseréltünk. Ezek fejleményeiről a későbbiekben hírt adunk majd.


Csoportkép a III. MMOT második napjáról

Február 10. (vasárnap)

09:00 – 16:00 Hármashatár-hegyi Kiránduló Központ, Hármashatárhegyi út 3.

Az második napon volt a „klasszikus” értelemben vett gyűrűzőtalálkozó.

  • A megnyitó után a Madárgyűrűzési Központ éves beszámolója és az aktuális kérdések megvitatása következett.
  • Ezután 6 előadással folytattuk:
    • Lukács Zoltán (Savaria Egyetem): A fényszennyezés potenciális hatásának vizsgálata a fekete rigó (Turdus merula) territoriális viselkedésére és területhűségére
    • Kiss Csilla (Soproni Egyetem): A hazánkban fészkelő poszáta (Sylvia spp.) és füzike (Phylloscopus spp.) fajok demográfiai vizsgálata
    • Tóth Zsófia (Debreceni Egyetem): Az élethossz hormonális szabályozása
    • Vincze Ernő (Pannon Egyetem): A városi és az erdei cinege: az urbanizáció hatása a széncinegék ökológiájára és viselkedésére
    • Dr. Szép Tibor: A 2018-ban visszafogott geolokátoros partifecskék vonulási és telelési eredményei
    • Dr. Tamás Enikő: Fekete gólyák áramütéses és vezetékkel való ütközés esetei
  • A madárgyűrűző állomások rövid beszámolóival zárult a 2. nap programja.
    • Dávod, Földvári-tó
    • Tömördi Madárvárta
    • Sumonyi Madárgyűrűző Állomás
    • Ócsai Madárvárta
    • Farmosi Madárgyűrűző Állomás
    • Bódva-völgyi Madárgyűrűző Állomás
    • Naszály, Ferencmajor
    • Hortobágyi Madárvárta
    • Mekszikópusztai Madárvárta
    • Kolon-tavi Madárvárta (kis-átfogás)

Rendezvényünket A Vonuló Madarakért Alapítvány támogatta.

A Galériában megtekinthetőek a rendezvényen készített fotók. >>

Összeállította: Nagy Károly és Karcza Zsolt

 

Kapcsolódó hírek

Fiatal vörösbegy (Fotó: Orbán Zoltán)

Itt a nyár utolsó hónapja. Augusztusban a legtöbb faj esetében lezárul a költési szezon, a fiókák már elhagyták a fészket és megkezdték szülői segítség nélküli önálló életüket.

Altaj expedició (Fotó: Bagyura János)

A Bonni Egyezmény által életre hívott nemzetközi kerecsensólyom-védelmi program megvalósításának részeként, az előző években megkezdett munkát folytatva, Bagyura János, Kazi Róbert Prommer Mátyás 2019 június 6-21. közötti időszakban Mongóliában az Altaj-hegységben végzett megfigyeléseket, a mongol kollégákkal közösen.

12. éves hím kerecsensólyom  a fiókáival (Fotó: Bagyura János)

A kerecsensólyom fajmegőrzési program keretében fiókanevelési időszakban (május közepe június eleje) évente közel húsz fészekhez  a MAVIR segítségével vadmegfigyelő kamerákat helyezünk ki. Az akció célja a zsákmányállatok meghatározása, a párokban történt változások megfigyelése, valamint a fióka korban történt mortalitás okainak a pontosabb megismerése.