Felhívás a III. panelprogram fecske- és denevérbarát megvalósításáért!

Örvendetes módon 2014 februárjában indul a III. panelprogram, mely a hétszázezres panelállományból még meg nem újult 380 ezer lakás nélkülözhetetlen korszerűsítését célozza 2020-ig. Sajnálatos módon az épülettulajdonosok, kivitelezők egy része nincs tisztában azzal, hogy a védett fallakó fecskék fészkeinek eltávolítása, a sarlósfecskék fészek-, és a denevérek lakóüregeinek megszüntetése engedélyköteles.

Levert molnárfecske fészkek a madarak tetemeivel (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A vonatkozó jogszabályok egyike (a továbbiakról itt olvashat >>):

A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és
bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló
348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.

Az 5. § -ban találhatóak a felújításokra vonatkozó előírások:

(2) A védelemben részesülő állatfaj egyede által lakó-, élő-, költő-, búvó- vagy pihenőhelyként használt épületrészen külső felújítás vagy karbantartás a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenység engedélyezhető, ha az nem veszélyezteti az egyed élettevékenységét, túlélési vagy szaporodási esélyeit, továbbá fennmaradását. A természetvédelmi hatóság az engedélyben meghatározza a tevékenység végzésének feltételeit.

 

A jogszabályok ismeretének hiánya vagy a nemtörődömség szomorú következménye, hogy a fészkeket, a fészek- és lakóüregeket törvénysértő és embertelen módon, állatkínzást is megvalósítva, a szaporodási időszakban, az állatokkal együtt semmisítik meg. Vannak olyan visszatérő esetek és helyszínek (például a dél-balatoni vasútállomások), ahonnan évről évre kapunk lakossági bejelentéseket a lakott fecskefészkek leveréséről.

Molnárfecskék levert fészkeinek nyoma eresz alatt (Fotó: Orbán Zoltán). Levert molnárfecske fészek maradványai a madarak tetemeivel (Fotó: Orbán Zoltán).
Levert molnárfecske fészek maradványai a madarak tetemeivel (Fotó: Orbán Zoltán).
A költési időszakban levert fecskefészkek nem csak a potenciális
költőhelyeket semmisítik meg, de elpusztítják a következő
fecske generáció alapját jelentő tojásokat, a fejlődő
fiókákat és akár a kotló madarakat
is (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Ezek a cselekmények nem csak a törvény betűjébe ütköznek, de ellentétesek a józan ész, jól felfogott érdekeink, egészségvédelmünk szempontjából is. A fecskék, sarlósfecskék és denevérek ugyanis a legfontosabb szúnyogfogyasztó állatok közé tartoznak, melyek ingyen és biológiai úton szabályozzák a csípő szúnyogok állományát. Ha megsemmisítjük ezeknek a légivadászoknak a szaporodó- és élőhelyeit, akkor sokszorosára nő a sajnálatos módon idegmérgek alkalmazására építő kémiai szúnyogirtás iránti igény, ami nem csak környezetromboló, de drága is (részletek >>).

A füsti fecske állományának alakulása Magyarországon 1999-2011 között (Forrás: mmm.mme.hu)
A molnárfecske állományának alakulása Magyarországon 1999-2011 között (Forrás: mmm.mme.hu)
Mindkét sárfészket építő, gyakorlatilag kizárólag lakott területeken
vagy emberi építményeken fészkelő fecskefajunk hazai
állománya csökkenő tendenciát mutat az elmúlt
több mint egy évtized adatai alapján
(Forrás: mmm.mme.hu).

 

Az afrikai telelőterületeikről a napokban haza induló fecskék és denevérek védelmével kapcsolatban a legfontosabb következő feladat a területileg illetékes zöldhatósági engedélyek igénylése, majd ezek birtokában: 

  • a fecskefészkek eltávolítása március 31-ig,
  • denevérek eltávolítása a lakóüregekből április 1-31. és augusztus 15-október 31. között.

Az érintettek figyelmét szeretnénk felhívni arra, hogy a zöldhatóságnak az engedélyek kiadására időre van szüksége, ezért a kérelmeket időben, lehetőleg még februárban nyújtsák be!

 

Fecske- és denevérbarát falfelújítási lehetőségek
A hatósági engedélyek birtokában, a szaporodási időszak előtt vagy után eltávolított, megszüntetett fészkelőhelyekkel még csak a törvényi rendelkezéseknek tettünk eleget.

A felelős lakástulajdonosok, kivitelezők figyelmébe szeretnénk ajánlani azokat az egyszerű és olcsó megoldásokat, melyekkel az épületfelújítások, a szigetelési munkálatok természetkímélő módon végezhetők el (ezekre egyébként a zöldhatóság az engedélyek kiadásakor kötelezheti is a kérelmezőt):

 

Kapcsolódó oldalak

 

 

Kapcsolódó hírek

Madármegfigyelés (Fotó: Orbán Zoltán)

A hagyományosan október első hétvégéjére meghirdetett nemzetközi programon idén 35 BirdLife-partner ország madártani szervezete, köztük hazánk képviselője, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vett részt.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) madarász ovi programjához környezeti nevelőt keres, megbízási jogviszonyban, vagy vállalkozói szerződéssel, teljesítményarányos bérezéssel.

Az MME Csongrád Megyei Helyi Csoportja online országos madártani versenyt hirdet általános és középiskolások részére. A Beretzk Péter emlékére elnevezett verseny 2019. szeptemberétől 2020. márciusig zajló madárismereti vetélkedő. A versenyen résztvevő diákoknak Magyarország élővilágával kapcsolatos, elsősorban a hazai madárfaunát érintő kérdéseket kell megválaszolniuk.