Havasi sarlósfecskék Debrecenben - egy potenciális új fészkelő madárfaj Magyarországon

2020. május 2-án helyi madarászok figyeltek meg először egy, majd három, másnap már négy havasi sarlósfecskét Debrecenben, egy gabonatároló silónál. A négy madár az ezt követő napok reggelén és a délutáni órákban is megfigyelhető volt a területen. A megfigyelési időszak és a madarak viselkedése alapján akár költéshez készülő párokról is szó lehet. Amennyiben így lesz, egy új fészkelő fajjal bővülhet Magyarország madárfaunája.

Havasi sarlósfecske - Debrecen, 2020. május 5. 17 h (Fotó: Orbán Zoltán)


A sarlósfecskék a világ legtöbbet és leggyorsabban repülő madarai, előfordulhat, hogy csak a költési időszakban érint szilárd felszínt a lábuk, amikor a magas sziklafalak vagy épületek hasadékában, erdőszéli faóriások törzsének felső részén lévő harkályodúkban költenek. Normál repülési sebességük gyakran és könnyedén meghaladja a 100 km/h-t, miközben alig vagy egyáltalán nem is csapnak félkört alkotó szárnyaikkal. Egyébként repülve élik egész életüket, a levegőben vadásznak rovartáplálékukra, itt gyűjtik pókhálóból, növények repítőszőreiből, madártollakból álló fészekanyagukat (amiket a nyálukkal ragasztanak össze), de repülve párosodnak, sőt aludni is tudnak így.

Bár életmódjukat és viselkedésüket tekintve fecskeszerűek (és magyar nevük is ez), a csoport közel száz faja nemhogy nem fecske, valójában nem is énekesmadár, a kolibrikkel állnak közvetlen rokonságban.

Magyarországon a sarlósfecske költ, a halvány sarlósfecske csak egyetlen (1996. május 22, Badacsonytördemic), a jóval termetesebb havasi sarlósfecske pedig tizennégy alkalommal került elő 1996-2020 között. Az 1996-2019 közötti havasi sarlósfecske megfigyelések egy-egy, ritkábban két (átrepülő) madárra, egyszeri alkalmakra korlátozódtak, így a hazai madarászok közül csak kevésnek szerepelt a magyar listáján a faj.


A havasi sarlósfecske fészkelő állományának világ (fenti térkép) és európai (lenti térkép)
elterjedési területe (Forrás: BirdLife Data Zone)

 

Ebben hozott változást az idei május a négy, ráadásul napokon át ugyan ott éjszakázó madár megfigyelésével.


A havasi sarlósfecskék ennek a silónak a túloldalán éjszakáznak, reggelente innen
repülnek ki, majd az egész napos távollét után ide térnek vissza az esti
szürkület előtt – 4 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán)

A havasi sarlósfecskék a két silócsoport között látható sötét, függőleges rés felső részének hasadékaiba szoktak be- és kirepülni (Fotó: Orbán Zoltán)

A havasi sarlósfecskék a két silócsoport között látható sötét, függőleges rés felső részének hasadékaiba szoktak be- és kirepülni (Fotó: Orbán Zoltán)

A gabonasilón molnárfecskék is költenek (Fotó: Orbán Zoltán)

 

A havasi sarlósfecskék a reggeli kirepülést követően rövid ideig mozognak a siló környékén, napközben eltűnnek, minden bizonnyal néhány tíz kilométeres körzetben táplálkoznak, hogy visszanyerjék az Afrika középső és déli részén lévő telelőterületekről idáig megtett út során elvesztett kondíciójukat. Ez után délután tűnnek fel ismét a toronymagas épület közelében, ilyenkor több órán át is meg lehet figyelni a hol fel-, majd ismét eltűnő madarakat.

Havasi sarlósfecske - Debrecen, 2020. május 5. 17 h (Fotó: Orbán Zoltán)
A villámgyorsan és többnyire igen magasan repülő sarlósfecskét nem könnyű fotózni,
különösen felhős, szeles idő rossz fényviszonyai közepette (ezért elnézést kérünk
a képek rossz minőségéért!) – 7 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán)

Havasi sarlósfecske - Debrecen, 2020. május 5. 17 h (Fotó: Orbán Zoltán)

Havasi sarlósfecske - Debrecen, 2020. május 5. 17 h (Fotó: Orbán Zoltán)

Havasi sarlósfecske - Debrecen, 2020. május 5. 17 h (Fotó: Orbán Zoltán)

Havasi sarlósfecske - Debrecen, 2020. május 5. 17 h (Fotó: Orbán Zoltán)

Havasi sarlósfecske - Debrecen, 2020. május 5. 17 h (Fotó: Orbán Zoltán)

Havasi sarlósfecske - Debrecen, 2020. május 5. 17 h (Fotó: Orbán Zoltán)

 

A fotók feldolgozása, a minőséget sajnos tovább rontó nagyítás közben tűnt fel, hogy legalább az egyik madár néhány képen talán fészekanyagot tart a csőrében.


A csőr jobb oldalán mintha halvány fátyolszerű anyag, pókháló vagy növényi repítőszőr
látszana, ami a levegőben gyűjtögető sarlósfecskék alapvető fészekanyagának
számít – 2 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán)

 

Amennyiben jól értelmezzük a képeken látottakat, ez megerősítheti a madarak viselkedése alapján feltételezett költési előkészületeket. Ha a havasi sarlósfecskék az elkövetkező két-három héten a területen maradnak, akkor már szinte biztosan kijelenthető, hogy új fészkelő fajjal bővült a hazai madárfauna. A legfőbb bizonyíték azonban az lenne, ha a nyár második felében a madarászok megfigyelhetnék a fiókák kirepülését és heteken át tartó gyakorló repüléseit is. 

Ebben az esetben egyrészt érdemes lesz alaposan szemrevételezni az ország más területein lévő, hasonló toronymagas épületeket, hátha máshol is próbálkozik költéssel a faj, másrész (ismerve a sarlósfecskék erős területhűségét) érdekes lesz kideríteni, hogy jövőre vajon visszatérnek-e ide a madarak. 

Gratulálunk az első megfigyelőknek és az adatot feltöltő ifj. Oláh Jánosnak a madarak megtalálásáért és az információ gyors megosztásáért!

MME 1% felajánlási felhívás
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!


Orbán Zoltán
 

Kapcsolódó hírek

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – korábban kiadott állásfoglalását megerősítve – ellenzi a tatai Öreg-tó partján megvalósítani tervezett szálloda beruházást. Álláspontunk szerint a beruházás megvalósítása és üzemeltetése aránytalan mértékű zavarást jelent az Öreg-tó különleges madárvilágára – kiemelten az átvonuló vadlúdtömegekre és egyéb vízimadár-fajokra.

A drámai hírekre örökké éhes közönség soraiban futótűzként terjedt egy videó, amin úgy tűnik, hogy egy felnőtt flamingó éppen egy másikat „skalpol” és a lecsurgó vérből táplálják a fiókájukat.

A „Kezdő madarász” képzés után itt a várva várt „Madárbarát kert” képzés. Az érdeklődők a 2 nap alatt megtanulhatják milyen eszközökkel, módszerekkel segíthetik a madarakat. Ne tartson vissza senkit, hogy nincs esetleg kertje, hiszen egy ablakpárkány is lehet madárbarát. A képzés második napján az alkotókészség kerül előtérbe, hiszen odúkat és etetőket készítünk, amit a...