Kerecsensólyom

A kerecsensólyom egyike kiemelkedő természeti értékeinknek. Az Európai Unióban élő állományának több mint 60%-a Magyarországon fészkel, és világszinten a Kárpát-medencei az egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya a fajnak.  A kerecsensólyom megőrzésében így a hazai természetvédelem felelőssége igen hangsúlyos. Az MME és az állami természetvédelem célzott és hatékony védelmi erőfeszítéseinek eredményeként hazai fészkelő állománya a 80-as évektől kezdve lassan, de folyamatosan növekedett egészen a közelmúltig.

 

A kerecsensólyomról

A kerecsensólyom (Falco cherrug) eurázsiai elterjedésű faj.  A korábbi számos alfaj közül napjainkban négyet ismernek el: a Falco cherrug cherrug elterjedési területe Ausztria keleti részétől a Kelet-európai-síkságon, illetve Kis-Ázsián és Iránon át Közép-Szibéria déli részéig tart, a Falco cherrug milvipes a Tien-santól és az Altajtól Kelet-Kínáig fordul elő, a Falco cherrug coatsi a Kaszpi-tengertől keletre eső sztyeppéken, míg a Falco cherrug hendersoni a Tibeti-fennsík és a környező területek állandó madara. Az Európában élő állomány elsősorban a ligetes erdőkkel, fasorokkal, ürgés legelőkkel tarkított élőhelyeket kedveli, és lehetőség szerint költés céljából azok közelében választ jó kitekintést és biztonságos beszállást kínáló fészket. A tojó általában március közepén vagy végén rakja le 2-6 tojásból álló fészekalját. A második tojás lerakása után megkezdődik a kotlás, amely 32 -34 napig tart. A kis fiókákat a tojó eteti, a hím által hordott táplálékkal. Hat hét után röpképessé válnak a fiatalok és elhagyják a fészket, de további 3-4 hétig az öreg sólymok vadászni tanítják őket. A tojók egy éves, a hímek két éves korukban válnak ivaréretté. A párok életük végéig összetartanak.

A kerecsensólyomról további információkat a Magyarország Madarai oldalon olvashat.

 Aktuális kerecsensólyom-védelmi tevékenységünk

Az Egyesület igyekszik csökkenteni a különböző veszélyeztető tényezők negatív hatásait. Az egyik legfontosabb pusztulási ok a középfeszültségű oszlopokra ülő kerecsensólymokat érő áramütés, amelynek megszüntetése érdekében madárbarát oszlopszerkezetek elterjesztésén dolgozunk partnereinkkel.

A kerecsensólymokat érő negatív emberi hatások kompenzálása érdekében a MAVIR és az áramszolgáltató vállalatok segítségével, – ahol szükséges – mesterséges fészkek kihelyezésével segítjük a kerecsensólyom-állomány megmaradását. A kutatás és a folyamatos monitoring éppúgy része a védelmi munkáknak, mint az említett veszélyeztető tényezők feltárása és az ellenük való célzott fellépés.

A 2000-es évek közepétől elsősorban a sasokat veszélyeztető antropogén tényezők közül a ragadozómadarak számára a mérgezés vált a leggyakoribb és legjelentősebb  veszélyforrássá, mely kis mértékben a kerecsensólymokat is érinti. A probléma kezelésére az MME több szervezettel együttműködve hathatós védelmi intézkedéseket dolgozott ki, amelyben a kerecsensólyom-védelemmel foglalkozó szakemberek is részt vesznek. További információ: www.parlagisas.hu

Elért eredmények

Kerecsensólyom-védelmi tevékenység a kezdetektől napjainkig

A kerecsensólyom-védelmi program az MME egyik legkorábban elkezdett programja. 1974-től részleges, 1980-tól a rendszeres monitoring tevékenységnek köszönhetően pontos költési és egyéb adatokkal rendelkezünk. Világviszonylatban is csak kevés fajról mondható el, hogy ilyen hosszú időre vonatkozóan áll rendelkezésre tételes adatsor az állományról. Hazánkban egykor valószínűleg több száz pár költött, de a régmúltból pontos állományadatokkal nem rendelkezünk. A korabeli szakirodalom szórványosan, de országosan elterjedt költő fajként írja le.  A 19. században a síkvidéken történt rendkívül hatékony „dúvadirtás”, majd később, a 20. század során az áramütés és a különböző növényvédő szerek túlzott mértékű használata következtében a síkvidékről kiszorult. Az 1970-évek elején szinte kizárólag hegyvidéken, sziklákon költött, amelyek közkedvelt kirándulóhelyek voltak, így gyakran előfordult, hogy a kirándulók, sziklamászók jelenlétükkel a kerecsensólymok költését esetenként akaratlanul is meghiúsították. Ebben az időszakban még jellemző volt, hogy solymászati célból fiókákat, illetve a tojásgyűjtők tojásokat szedtek ki a fészkekből, és ez súlyosan veszélyeztette a maradék kis állományt. 1974-ben az állami természetvédelemmel együttműködve kidolgoztuk a fajmegőrzési programot, aminek legfontosabb elemei: fészekőrzés, mesterséges fészkek kihelyezése, középfeszültségű légvezetékeket tartó oszlopainak szigetelése, ürgetelepítés, táplálékmaradványok elemzése, monitoring, gyűrűzés, szemléletformálás és az elért eredmények publikálása. Ebben az időszakban 13-30 párra becsültük az országos állományt.

1977-2017 közötti időszakban közel 1600 fő – elsősorban társadalmi aktivista – segítségével, 102 alkalommal szerveztünk fészekőrzéseket. Az önkéntesek által őrzött fészkekből – összesen 79 sikeres költésből 238 fiatal repült ki, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak a Kárpát-medencei kerecsensólyom-állomány emelkedéséhez. A fészekőrzésekből kirepült fiatalok egy része ismét síkvidéken telepedett meg és ennek következtében az ott  költő párok száma  emelkedni kezdett. A hegyvidéken ezzel szemben ellentétes folyamat játszódott le: a hegylábi legelők és az ott élő ürgék eltűnésével a hegyvidéki kerecsenpárok 2006-ra teljesen eltűntek.

A kerecsensólymok elsősorban más ragadozó madarak elhagyott fészkeit foglalják el, amelyek költési időben gyakran leszakadnak. Ennek megelőzése érdekében kifejlesztettünk egy speciális, mesterséges fészket, amelyet a sólymok szívesen elfoglalnak. Ezek alkalmazásának köszönhetően olyan tájegységeken is megtelepedtek, ahol korábban a fészkelési lehetőségek számukra korlátozottak voltak. A mesterséges fészkeknek két okból is nagy jelentőségük van: egyrészt az azokban megtelepedő párok biztonságosan költhetnek, másrészt, mert időállóak. A programban dolgozó szakembereknek nem kell évente újra meg újra jelentős energiával megkeresni a fészket foglaló párokat, és ez monitoring programunkat jelentősen segíti. Az első mesterséges fészkek fákra 1987-ben, nagyfeszültségű oszlopokra a 90-es évek elején kerültek kihelyezésre. Napjainkban az ismert kerecsensólyom-állomány 93%-a költ mesterséges fészkekben.

A síkvidéki élőhelyeken előfordul, hogy a kerecsensólymok számára kevés a megfelelő természetes beülőhely, ezért esetenként a középfeszültségű légvezetékek tartóoszlopaira ülnek, és közben előfordulhat, hogy rövidre zárják a vezetéket, és áramütéstől elpusztulnak. A kerecsensólyom számára ez az egyik legsúlyosabb veszélyeztető tényező, amely számos más madarat is veszélyeztet. Madárvédelmi szempontok alapján az első szigetelések 1989-ben történtek, de napjainkban olyan oszlopfejszerkezetek is készülnek, amelyek a madarak számára már nem jelentenek veszélyt.

A kerecsensólyom egyik legkedveltebb zsákmányállata az ürge, melynek állománya az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben megfogyatkozott. Az ürge rövidfüves gyepek lakója. Ha egy adott területen megszüntetik a legeltetést vagy a kaszálást, és magasra nő a fű, akkor megszűnik az ürgék közötti kontaktus, veszélyhelyzet esetén nem tudják egymást figyelmeztetni, és a ragadozók egyre sikeresebb zsákmányolása miatt lassan felmorzsolódik a populáció. Az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben csökkent a hazai legelő állatállomány és ezzel összefüggésben számos élőhelyről kipusztult az ürge. Természetesen ez a kerecsensólymok megtelepedésére is hatással volt. A védelmi program részeként felméréseket végeztünk a kerecsensólymok számára fontos élőhelyeken, és az egykori élőhelyekre, ahol a legeltetés ismét beindult, több ezer ürgét visszatelepítettük.

A kerecsensólyom zsákmányállatainak a meghatározása érdekében a fészkekhez vadmegfigyelő kamerákat helyeztünk ki. 2016-ban a kerecsensólyom leggyakoribb zsákmányállata a seregély volt.

A monitoring programunk keretében a kerecsensólyom fiókák egy részét évente meggyűrűzzük, továbbá a LIFE programoknak köszönhetően Magyarországon 2006 - 2017 között összesen 51 fiatal és 41 öreg kerecsensólyomra került olyan jeladó, amely segítségével a madarak mozgása távolról is nyomon követhető. Ezek segítségével pontosabban megismertük a faj hazai állományának kóborlási és vonulási útvonalait, valamint a mortalitással kapcsolatos okokat. 1980-2017 között összesen 2 461 sikeres költésből 7367 fiatalt sólyom repült ki. Az MME által egységesen kezelt térinformatikai adatbázisok tartalmazzák jelenleg a világon a legtöbb kerecsensólyommal kapcsolatos információt, amelyek számos tudományos és ismeretterjesztő publikációban kerültek bemutatásra.

A második LIFE program keretében, Romániában, a Partium térségében kerecsensólymok számára alkalmas élőhelyekre számos mesterséges fészek került kihelyezésre. A fészkelőládák kihelyezése előtti időszakban összesen egy költőpárt ismertek ebben a térségben.  2017-ben valószínűleg a Magyarországról kirepült példányok terjeszkedésének  hatására 20 pár foglalt mesterséges fészket, amelyek közül 17 pár sikeresen költött és 63 fiókát repített ki.

A program kezdetétől kiemelt hangsúlyt fektettünk arra, hogy az érdekcsoportokat és a nagyközönséget tájékoztassuk a eredményeinkről. Rendszeresen előadásokat tartottunk, számos ismeretterjesztő cikk jelent meg, 2000-ben a kerecsensólymot választotta Az MME az év madarának.

A közös LIFE programok keretében Pest megyében, nagyfeszültségű vezeték oszlopán, műfészekben költő kerecsensólyompárhoz helyezett ki a MAVIR webkamerát, amelyen keresztül az érdeklődők figyelemmel kísérhették egy pár költését.  A kerecsensólyom védelmi programot jelentős mértékben segíti, hogy időközben tízre emelkedett a nemzeti parkok száma, a faj számára kulcsfontosságú élőhelyeken természetvédelmi szakemberek dolgoznak. Az úniós tagsággal párhuzamosan új pályázati lehetőségek nyíltak meg: 2006 októbertől az EU LIFE Nature elnevezésű természetvédelmi alapja támogatásával folyik a védelmi programunk.

A kerecsensólyom hazai természetvédelmi helyzete

A kerecsensólyom hazánkban fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke alapján a legmagasabb, 1 millió Ft-os kategóriába tartozik.  A több évtizedes természetvédelmi munka eredményeként, 2017-ben az országos állományát 148-197 párra becsültük.

Veszélyeztető tényezők:

Áramütés
Élőhelyek csökkenése
Zsákmányállatok (elsősorban az ürge és a hörcsög) mennyiségének csökkenése
Mérgezés
Vezetékkel való ütközés
Lelövés
 Közvetlen emberi zavarás
Gázolás 

A kerecsensólyom globális természetvédelmi helyzete

A kerecsensólyom állományának nagysága teljes eurázsiai fészkelőterületén pontosan nem ismert. A legfrissebb adatgyűjtés alapján a teljes európai állománya 637-823 pár közé tehető.

A faj helyzete az Európai Unió Madár- és Élőhelyvédelmi Irányelvének Melléklete szerint és a nemzetközi fajvédelmi besorolása:

  • Madárvédelmi Irányelv: I. Melléklet (azokat a madárfajokat tartalmazza, amelyek fennmaradása, szaporodása csak az élőhelyüket érintő speciális intézkedésekkel biztosítható)
  • Washingtoni Egyezmény (CITES): II. Függelék (azok a fajok szerepelnek itt, amelyek a nemzetközi kereskedelem káros hatásai miatt mát a kipusztulás szélére kerültek)
  • Bonni Egyezmény (CMS): II. Függelék
  • Berni Egyezmény (CCEWNH): II. Függelék
  • IUCN Vörös Lista: Veszélyeztetett
  • Európai fajvédelmi státusz:  SPEC 1 kategória (európai előfordulású fajok, melyek globálisan veszélyeztetettek, védelemfüggők vagy adataik nagymértékben hiányosak)

Fajvédelmi programjaink

Az elmúlt 40 évben az MME kerecsensólyom-védelmi programját több hazai és külföldi szervezet támogatta kisebb-nagyobb projektek keretében, amelyből a megvalósuló eredmények és a több éven át rendelkezésre álló jelentős források tekintetében kiemelkednek az Európai Unió LIFE Nature programja által támogatott projektek.

Jelenleg futó projektünk:

RAPTORSPREY LIFE-A veszélyeztetett kerecsensólyom és parlagi sas populációk zsákmánybázisának biztosítása a Kárpát-medencében( LIFE13 NAT/HU/000183)
Projektidőszak: 2014. 07. 01 - 2018. 12. 31.
Költségvetés: 2.881.243 € (ebből EU hozzájárulás.75%)
Koordináló kedvezményezett: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság.
Programunkban  két ország 13 szervezete vesz részt.
Weboldal: www.sakerlife3.mme.hu

Korábbi sikeresen lezárt projektjeink:

A Falco cherrug védelme Északkelet-Bulgáriában,Magyarországon, Romániában és Szlovákiában (LIFE06 NAT/HU/000384)
Projektidőszak: 2010. 10. 01–2014. 12. 31.
Költségvetés: 4 032 828 €  (ebből EU hozzájárulás.75%).
Koordináló kedvezményezett: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.
Programunkban  négy ország 14 szervezete vett részt.
Weboldal: www.sakerlife2.mme.hu
A projekt eredményei itt olvashatóak:
http://sakerlife2.mme.hu/hu/content/eredmenyek

A kerecsensólyom (Falco cherrug) védelme a Kárpát-medencében (LIFE06NAT/H/000096)
Projektidőszak: 2006.10.01—2010.09.30.
Költségvetés: 2 152 042 €  (ebből EU hozzájárulás.75%).
Koordináló kedvezményezett: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.
Programunkban két ország 16 szervezete vett részt.
Weboldal: www.sakerlife.mme.hu
A projekt eredményei itt olvashatóak:
http://sakerlife.mme.hu/hu/content/show?dattype=results

Hogyan segítheti Ön az MME kerecsensólyom-védelmi munkáját?

  • Sérült, beteg vagy elhullott kerecsensólyom észlelése, illetve ragadozók mérgezésének gyanúja esetén tegyen azonnal bejelentése az MME forródrótján (20/251-4404)!
  • Fészkek zavarásának elkerülése.
  • Lépjen kapcsolatba az illetékes helyi csoportjainkkal, illetve lépjen be a Ragadozómadár-védelmi Szakosztályba, és kapcsolódjon be az aktív ragadozómadár-védelmi munkáinkba!
  • Gazdálkodóként legeltetéssel kezelje a rétjeit és legelőit! A rágcsálóirtást, bízza a ragadozómadarakra! 

Az MME védelmi programját az állami természetvédelemmel, így a nemzeti park igazgatóságokkal szoros együttműködésben valósítja meg. Emellett az MME keresi az együttműködést a kerecsensólyom élőhelyén dolgozó mező- és erdőgazdálkodókkal, vadászokkal is. A kerecsensólyom-védelem fokozottan igényli a nemzetközi együttműködést, ezért a külföldi kollégákkal rendszeres munkakapcsolatot tartunk.

Bővebben a fajról: a Magyarország Madarai oldalon olvashat.