Két magyar jeladós parlagi sas pusztult már el ezen a télen

Minden madárfajnál természetes módon magasabb a fiatal, tapasztalatlan korcsoportokban a halandóság, mint az ivarérett egyedek között.

Az autó által elütött "Kittenberger" (Fotók: Fatér Imre).


Így várható volt az is, hogy a HELICON LIFE+ projekt keretében az elmúlt négy évben Magyarországon műholdas nyomkövetővel megjelölt 35 fiatal parlagi sas közül is csak kevesen érik meg a három-négyéves kort, amikor ivaréretté vállnak és fiókát nevelhetnek.

A magyar természetvédelem egyik „zászlóshajójának” számító fajnál a GPS jeladók többek között arra is kiválóan alkalmasak, hogy a pusztulási okokat feltárjuk, amit sajnálatos módon két aktuális példa is igazol.

Tavaly decemberben már csak a megjelölt parlagi sasok egyharmadáról, 13 példányról volt rendszeresen információnk, ezért is szomorú, hogy most két további madarat vesztettünk el, amelyek ráadásul már átvészelték a kritikus első két évüket és idén nyáron már maguk is szaporodhattak volna.

Az első parlagi sas „Csörgey” volt, amelyet Csörgey Titusz (1875-1961) ornitológusról, a Madártani Intézet volt igazgatójáról neveztünk el. 2013-ban a kirepülés előtt kapott jeladót, és azóta követtük mozgását. Főleg Ausztria, Szlovákia és Nyugat-Magyarország területén mozgott, de megfordult néhány más országban is. 2015. december 21-én észleltük, hogy „Csörgey” jelei Bécstől nem messzire egy helyről érkeztek már hosszabb ideje. Felvettük a kapcsolatot az osztrák kollégákkal, akik a megadott koordinátán megtalálták a sas friss tetemét. A madár tipikus tünetei és a későbbi laborvizsgálat is a mérgezést erősítették meg, amely miatt az osztrák rendőrség nyomozásba kezdett.

A mérgezésben elpusztult "Csörgey" (Fotó: Mike McGrady).

A mérgezésben elpusztult "Csörgey" (Fotó: Mike McGrady).
A mérgezésben elpusztult "Csörgey"
(Fotók: Mike McGrady).

 

A második madár a híres magyar vadász és író Kittenberger Kálmán (1881-1958) tiszteletére „Kittenberger”-nek elnevezett parlagi sas volt. „Kittenberger” 2013 novemberében mérgezés miatt került kézre Pest-megyében, de szerencsére gyorsan bekerült a Fővárosi Állat- és Növénykertbe, ahol sikeresen meggyógyították. A teljes felépülését követően a madarat dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke engedte szabadon a Jászságban. Adatait, mozgását a projekt munkatársai rendszeresen figyelemmel kísérték. Többnyire a Kárpát-medencében mozgott és hat környező országban is megfordult rövidebb időre. 2015-ben Pest-megyében párba állt, fészket építettek és költéssel is próbálkoztak, de ahogy az a parlagi sasok első költésnél rendszeresnek tekinthető, nem voltak termékenyek a tojások. A szakemberek arra számítottak, hogy hamarosan ismét költésbe kezd és idén már fiókája is lesz, azonban a madár kalandos élete egy forgalmas műút mellett ért véget. Az egy helyről jövő jelek alapján 2016. február 1-jén az MME és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálata közös helyszínelés során megtalálta „Kittenberger” friss tetemét. A terepi nyomok a járművel való ütközést valószínűsítették a pusztulás okaként, amit a későbbi állatorvosi vizsgálatok is megerősítettek. A madár minden bizonnyal a közúti forgalomban elütött mezei nyúlból próbált táplálkozni, amikor bekövetkezett a baleset.

Az autó által elütött "Kittenberger" (Fotók: Fatér Imre).
Az autó által elütött "Kittenberger" (Fotók: Fatér Imre).
 

MME 1% felajánlási felhívás
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!
 

Fatér Imre - Horváth Márton

 


Az MME parlagisas-védelmi programját és mérgezésellenes kampányát az
Európai Unió LIFE alapja támogatja (LIFE10NAT/HU/000019).
A projektben az MME partnerei: a Hortobágyi, Bükki és Körös-Maros
Nemzeti Park Igazgatóságok, a Nemzeti Nyomozóiroda, az
Országos Magyar Vadászkamara, a Fővárosi és a
Jászberényi Állat- és Növénykert, valamint a
Természetfilm.hu Egyesület.
www.parlagisas.hu

 

Kapcsolódó hírek

CTT  vevő telepítése ( Fotó: Németh Ákos)

A Kolon-tavi Madárvárta szervezésében két évtizede kutatják magyar madarászok a Balkán-félsziget és a Mediteráneum vizes élőhelyeit. A vizsgálódás tárgya egy alig 10 grammos rejtett életmódú nádiposzátánk a fülemülesitke! 2001 óta 19 helyszínen 45 expedíció szerveződött. A Mostani expedicióra az MME szakemberei is elkísérték a csapatot.

Erdei fülesbagoly (balra) és réti fülesbagoly a 2021. évi felmérésben (Fotó: Gecser István és Zsiga Balázs)

Az MME a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 670 településén, 991 helyszínen, 16 455 erdei fülesbagoly telelt.

Közönséges lábatlangyík a Várhegy oldalában

Az elmúlt években országszerte egyre gyakrabban kerül sor régi épületek, omladozó kerítések elhagyott telkek felújítására. Az új tulajdonosok, legyenek azok magánszemélyek, cégek, önkormányzatok vagy maga a kormány, sokszor hatalmas hévvel, pénzt nem sajnálva valami újat, csillógót, modernt igyekeznek létrehozni az egykori ingatlanok megkopott, elhagyott, látszólag elhanyagolt...