„Larry”, a jeladós angol kakukk őszi vonulása során ismét Magyarországon járt – ráadásul kétszer is!

A British Trust for Ornithology (BTO) munkatársai 2011 óta 69 kakukkot jelöltek meg nyomkövető eszközzel, melyek közül 7 jelenleg is aktív. Egyikük, a 2015 nyarán, felnőtt hímként befogott "Larry" idén még az eddig látottaknál is szokatlanabb őszi vonulási útvonalat választott.

2015-ös megjelölése óta „Larry” mindhárom őszi vonulása Angliából Közép-Afrikába Magyarországon keresztül vezetett (forrás: www.bto.org).

 

A kakukkok nagy-britanniai jeladózása

A költésparazita (tojásait más madárfajokkal kiköltető) kakukk európai állományának vonulásáról alig rendelkeztek információval a kutatók, egyszerűen nem volt elegendő gyűrűs madár visszafogás az elmúlt több mint száz évben. Ezen változtatott a British Trust for Ornithology (BTO) programja, melynek keretében 69 kakukkot, egyetlen mentett tojó kivételével (egy hónap múlva erről is levették a jeladót) a nagyobb és a fiataloknál erősebb öreg hímeket jelöltek meg alig 5 grammos nyomkövető eszközzel 2011 óta. Ezek közült 7 jelenleg is aktív, de a szervezet honlapján az összes madár mozgása visszakereshető és elemezhető.

A BTO-vizsgálat elindításának hátterében az angliai kakukkállomány gyors és drasztikus megfogyatkozása állt (az 1990-es évek közepe óta a csökkenés meghaladja az 50%-ot). Hosszú távú (a Szaharától délre) vonuló fajként joggal merült fel annak lehetősége, hogy a hónapokig tartó repülés, majd a telelés is kihat az egyedek kondíciójára, ami pedig a hazatérési esélyt és a költési sikert is befolyásolhatja. És itt jött a probléma – az, hogy a szakemberek gyakorlatilag semmi érdemlegeset nem tudtak a kakukkok vonulásáról.

A természetvédelmi vonatkozások mellett a faj vonulási stratégiája azért is különösen érdekfeszítő kérdés, mert egy olyan madárról van szó, amit költésparazitaként a többi madárfajnál jóval kevésbé korlátoz a költési időszak. A tojó kakukkok a szaporodási időszak elején és közepén, áprilistól júniusig, az énekesmadarak első és másodköltése során, két sorozatban 8-10 tojást csempésznek a magyarországi mintegy 30, hatalmas elterjedési területükön több mint 100 (!) gazdamadárfaj fészkébe. Ezt követően a kakukkok „szabadok”, hiszen a tojások melengetése, majd a fiókák etetése nem az ő gondjuk. Nem véletlen, hogy egyes hímek már június 4-én megkezdik az „őszi” vonulást, és július közepére megérkeznek a Szahara déli, Száhel-övezetébe, ahonnan jóval kényelmesebb tempóban, október-november során érik el a Közép-afrikai erdőségeket.

A 2011-2017 között Angliában megjelölt 69 kakukk elképesztő mennyiségű új információt szolgáltatott a faj vonulási viselkedésének elemzéséhez (forrás: www.bto.org).
A 2011-2017 között Angliában megjelölt 69 kakukk elképesztő mennyiségű új
információt szolgáltatott a faj vonulási viselkedésének elemzéséhez
(forrás: www.bto.org).

 

Tavasszal az angol jeladós kakukkok a klasszikus, Afrika és Európa nyugati területeit érintő útvonalon érkeznek vissza a Brit-szigetekre, így meg sem közelítik Magyarországot

 

"Larry" története

„Larry” június 20-án kelt útra élőhelyéről, Északkelet-Angliából és július 18-án érkezett meg Dél-Olaszországba, a „csizma” talprészéhez. Valószínűleg az ekkor Európa középső régióját sújtó, emlékezetes kánikula hatására a madár tíz nap itt tartózkodást követően, július 29-én északi irányba fordult. Másnap, július 30-ára, 1200 km-t repülve Közép-Lengyelországba ért, közben a Barcs-Győr vonalon Magyarországon is átrepült.

A következő több mint két hetet Lengyelországban töltötte, ahonnan augusztus 18-án indult vissza, délnek, hogy másnap, augusztus 18-án, 600 km megtétele után Horvátországba érjen. Eközben ismét átrepült hazánkon, most a Mogyorósbánya-Bátaszék vonalon. Horvátországból, mindössze két pihenőnapot követően, egyetlen repüléssel 1600 km-t tett meg a Szahara belsejéig.

Az adatok alapján hat napot töltött itt, a „semmi közepén”, csak ezt követően, augusztus 29-én indult tovább, jelenleg pedig Csád középső régiójában, a sivatag déli peremén jár.   

"Larry", az angol jeladós kakukk három vonulási útvonala 2015-2017.08.31 között - x térkép, katt a képre (forrás: www.bto.org).
"Larry" három vonulási útvonala 2015-2017.08.31 között - 5 térkép,
katt a képre (forrás: www.bto.org).

"Larry", az angol jeladós kakukk négyszer járt Magyarországon 2015-2017 között (forrás: www.bto.org).

"Larry", az angol jeladós kakukk 2017. évi őszi útja 2017.08.31-ig (forrás: www.bto.org).

"Larry", az angol jeladós kakukk 2017. évi őszi útvonala, amint kétszer is átrepült Magyarországon (forrás: www.bto.org).

"Larry", az angol jeladós kakukk 2017. évi őszi útvonala, amint kétszer is átrepült Magyarországon (forrás: www.bto.org).

 

"David" is

A BTO honlapjának adatai alapján egy másik kakukk, a szintén kifejlett hímként jelölt „David” is átrepült hazánkon őszi vonulása során. 2012. június 27-én Szlovákiából érkezve szinte pontosan ugyan azon az útvonalon repült, mint „Larry” idén, a második áthaladásakor. A következő években „David” jóval délebbi útvonalakon haladt, így messze elkerülte a Kárpát-medencét, majd adója 2016 november 20-án, miközben a madár a Kongói Demokratikus Köztársaságban tartózkodott, meghibásodott, végleg elhallgatott.

"David", az angol jeladós kakukk öt vonulási útvonala 2012-2016 között (forrás: www.bto.org).
"David" öt vonulási útvonala 2012-2016 között - 3 térkép, katt a képre
(forrás: www.bto.org).

 

"David", az angol jeladós kakukk Magyarországon 2012. június 28-án (forrás: www.bto.org).

"David", az angol jeladós kakukk Magyarországon 2012. június 28-án (forrás: www.bto.org).

 

Amint azt a brit kollégák is írták, miközben a kakukkok vonulási viselkedésükről szinte semmit nem tudtunk, addig sajátos szaporodási stratégiájuk rendkívül jól kutatott, sok ismerettel rendelkezünk erről. A vizsgálatok olyan elképesztő eredményeket hoztak már eddig is, melyeket érdemes legalább nagy vonalakban áttekinteni.

 

A költésparazitizmus

Azt jelenti, hogy egyes madárfajok nem maguk nevelik fel a fiókáikat, hanem tojásaikat más gazdamadárfajok fészkeibe csempészik. Az egyik legismertebb ilyen madár a hazánkban is gyakori kakukk, mely hatalmas elterjedési területen, Északnyugat-Afrikától Európán át Kelet-Ázsiáig fészkel.

Ugyanakkor messze nem a "mi" kakukkunk az egyetlen költésparazita faj – egyes becslések szerint a világ madarainak mintegy 1%-a, vélhetően legalább 100-120 faj tartozik ebbe a viselkedési csoportba:

Kakukkok:

  • a világ kakukkfajainak kb. 40%-a (135-147 fajból / az Óvilágban 56, az Újvilágban pedig 3 faj) költésparazita;
  • a rokonság többsége saját fészket épít (ezek lehetnek a talajon és a fák, bokrok magasában), melyben maga költi ki a tojásait, és neveli fel a fiókáit; sőt, van olyan fajuk, melynek tojói közösségi, közösen épített fészekbe rakják le a tojásaikat és közösen költi ki azokat.

Vidapintyek:

  • Afrikában élnek;
  • magevők;
  • szigorúan egy-egy gazdamadárfajra specializálódtak.

Mézkalauzmadarak: 

  • Afrika és Ázsia indo-maláj térsége;
  • 17 faj;
  • esetükben a fészekparazitizmus feltételezett oka az egyik (nem igazolt) hipotézis szerint az, hogy táplálékspecialistaként az alacsony energiatartalmú méhviasz nem alkalmas a fiókanevelésre.

Gulyajárók:

  • a csirögefélék közé tartozó újvilági madárcsoport;
  • 5 fajuk van;
  • több mint 100 énekesmadárfaj fészkét parazitálják.

Récefélék:

  • egy faj, a Dél-Amerikában honos kakukkréce.


A világ egyik legismertebb madara, a prérifarkas örök legyőzője, a gyalogkakukk
egy létező madár, ami Észak- és Közép-Amerika félsivatagos vidékein honos.
Névadója a kaliforniai földikakukk saját fészket épít, és amint az ezen a
videón is látható, akár a csörgőkígyókkal is megküzd
(forrás: YouTube).

 

"Fegyverkezési verseny"

Ha egyszer ilyen kényelmes dolog másra bízni az utódnevelés rengeteg nyűgjét, akkor miért nem költésparazita minden madár? – tehetjük fel jogosan a kérdést. A válasz az, hogy azért nem, mert a kényszerű gazdamadarak nem üldögélnek tétlenül, hanem folyamatos alkalmazkodással újabb és újabb rafinált trükköket vetnek be a támadókkal szemben. Azaz a gazdamadarak nem kiszolgáltatottak, sőt, költésparazitának lenni nagyon munkás és kockázatos dolog. Ezt jelzi többek között az is, hogy a parazita fajoknak a hasonló termetű, hagyományos viselkedésű madarakhoz képest akár hat-hétszer annyi tojást kell egy szezonban leraknia.

 

A támadók trükkjei

Annak érdekében, hogy sikeres legyen a tojások idegen fészekbe csempészése, a költésparaziták az alábbi megoldásokat biztosan használják.

  • A kakukkunkról kiderült, hogy a tojó egy napig visszatartja a tojást (a kutatók eddig azt hitték, hogy ilyen nem lehetséges), melynek következtében az embrió a tojó testének 40 ºC-os környezetben annyit fejlődik, mint a fészekben, a kotló madár alatti 36°C-ban 31 óra alatt. Ez az az előny, melynek következtében a parazita fióka általában egy nappal a mostohatestvérei előtt kel ki, így van ideje a tojásokat, testvéreket kilökni a fészekből.

  • A kikelő, csupasz és vak parazita fióka a hátát érő nyomás hatására az ezt kiváltó tojásokat, mostohatestvéreket hátrálva kilöki a fészekből – így versenytárs nélkül övé az összes táplálék. Erre általában szüksége is van, mivel a gazdamadarak gyakran jóval kisebbek nála.


Ezen a videón ez a viselkedés figyelhető meg egy cserregő nádiposzáta
fészkében (forrás: YouTube).

 

  • A költésparazita afrikai mézkalauzmadarak csupasz és vak fiókáinak alsó és felső csőrkávja elképesztő méretű kampóban végződik, így könnyen meg tudják ragadni és ölni a mostohatestvéreiket (pl. gyurgyalagokat).

  • A kakukkok táplálkozóterülete (hímnél és tojónál egyaránt) más, mint a párzási és a tojásrakó-terület, amivel a tojások rejtett célba juttatásának esélyét növelik.

  • Tojásaik héja vastagabb, hogy kibírják a becsempészés körülményeit, pl. amikor a kakukk (kloákáját a bejárathoz szorítva) odúba vagy zárt fészekbe (pl. ökörszem) pottyantja ezeket.

  • A paraziták tojásai nem feltétlenül hasonlítanak a gazdamadáréhoz, színezetük lehet fehér, kék, mintázott, illetve a gazdamadáréhoz megtévesztésig hasonló. Ennek oka, hogy egyes gazdamadárfajok nem veszik észre vagy nem foglalkoznak az eltérő tojásokkal, míg mások rendkívül érzékenyek az eltérésre. Ha pedig a parazita faj a megfélemlítő „maffia-stratégiát" követi (lásd később), akkor erre nincs is szüksége.

  • A zárt, sötét odúba, fészkekbe csempészett parazitatojás gyakran sötét, hogy a rossz látási viszonyok között így „tűnjön el”, legyen kevésbé feltűnő a gazdamadár többnyire világos tojásai között.

  • Van, hogy a parazita faj tojója egy ártalmatlan, nem parazita faj tojójának színeit veszi fel. Csakhogy ezt követően a gazdamadár mindkét fajt támadni kezdi, azaz ez a megoldás sem "csodafegyver".

  • A „maffia-stratégia" lényege nem az álcázás, hanem a megfélemlítés. A barnafejű gulyajárónál a kutatások azt mutatták, hogy ha a gazdamadár eltávolítja a gulyajárónak a saját tojásaihoz nem hasonlító tojásait, akkor a parazita madár az esetek 56%-ában szétverte a madár fészkét (egyébként a fészekpredáció csak 6%-ban jelentkezett). Illetve az is előfordul, hogy a gulyajáró azért rombolja szét a gazdamadár fészkét, hogy amikor az új költésbe kezd, legyen ideje becsempészni a saját tojását.

  • Ugyancsak a kényszerítő kakukkmaffia módszert alkalmazza az Ibériai-félszigeten élő pettyes kakukk, mely a szarkát parazitálja. Mivel a szarka fészke mély és meredek falú, a kakukkfióka nem tudja a mostoha tojásokat/testvéreket kitolni. Ezért a kakukkfióka együtt nevelkedik a szarkafiókákkal, melyekkel szemben a következő stratégiákat alkalmazza a faj:
    (1) a kakukkfióka itt is korábban kel ki, így nagyobb és erősebb lévén el tudja nyomni a testvéreit, eleszi, elkéregeti előlük a szülők által hordott eleséget, így azok elpusztulnak;
    (2) a tojó rendszeresen visszatér ellenőriznii a parazitált fészket, és a gazdamadár egy vagy több tojását óvatosan megrepeszti, kilyukasztja, amitől azokban az embriók elpusztulnak, amit a szülők nem veszik észre;
    (3) ha az ellenőrzött fészekből a kakukktojás vagy a -fióka eltűnik, a kakukk elpusztítja a szarka fészekalját, hogy az ne tudja tovább örökíteni ezt a sikeres védekezési módot.
    Ugyanakkor a 2. pontban leírt tojásrepesztéses vagy -lyukasztásos viselkedés visszafelé is elsülhet. A kifolyó tojástartalom olyan erősen a fészek aljához ragaszthatja a tojásokat, hogy azokat a kotló madár nem tudja forgatni, így a parazita saját tojásában is elpusztul az embrió.

  • A parazita madárfaj hímje (a mi kakukkunk is ilyen) segíthet elterelni a gazdamadarak figyelmét – mutogatja magát és elcsalja az őt támadó párt, míg a tojónak van ideje a fészekhez reppenni, és megejteni a tojáscsempészést.

  • A barnafejű gulyajárónál – melynek tojója egy költési szezonban akár 40 tojást is rak különböző fészkekbe – azt találták, hogy a tojók agyában a memóriáért felelős hippokampusz nagyobb, mint a hímeknél, illetve két közelrokon faj mindkét ivaránál.

  • Az afrikai költésparazita vidapintyek fiókái a mimikri tökéletesítése érdekében leutánozzák a gazdamadár pintyfajok fiókáira jellemző, a szájzugban és a csőr belsejében fajspecifikusan elhelyezkedő, gyakran fényvisszaverő foltocskákat is.

 

A gazdamadarak védekező trükkjei

Sokan gondolják úgy, hogy a természetben a ragadozók mindig előnyben vannak, és "szegény" zsákmányállatok esélytelenül, kiszolgáltatottan kénytelenek tengetni nyomorult életüket. Pedig ez koránt sincs így! A zsákmányállatok eleve sokkal-sokkal többen vannak, így az egyednek eleve nagy esélye van elkerülni a ragadozót. Ráadásul a prédafajok számos trükkel védekezhetnek, hogy csak az elrejtőzést, az álcázást, a gyorsaságot említsük. Ugyan ez igaz a költésparazita vs. gazdamadár viszonylatra is, különben az előbbieknek nem kellene akár 40 tojást is rakniuk egy szezonban. Lássunk néhány példát erre is: 

  • Egyes fajok, pl. az afrikai szövőpintyek nehezen megközelíthető, alsó állású és csőszerűen kinyúló bejáratú fészket építenek.

  • Mások tojásai egyedi, a fajon belül is csak az adott tojóra jellemző mintát viselnek, amit a parazita faj nem tud leutánozni.

  • Az Ausztráliában élő lazúr tündérmadár embriói a tojásban fejlődés utolsó stádiumában megtanulnak egy szülőpár-specifikus jelszóhangot a tojótól, amit az kimondottan ezért ad ki. Kikelés után a saját fiókáknak ezt a hangot kell hallatniuk annak érdekében, hogy elkerüljék a szülők támadását, illetve azok etessék őket.

  • Két ausztráliai poszátafajról kiderült, hogy rendkívüli megfigyelőképességről tanúságot téve a szülők megtanulták felismerni a kis rézkakukk sajátjaikhoz megtévesztésig hasonlító fiókáját.

  • A nálunk is gyakori cserregő nádiposzáták jelzőhanggal jelzik a szomszédos fészkek tulajdonosainak, ha kakukktojást találtak, és a jelzés, védekezés hatásának erősítése érdekében a párok közelebb fészkelnek egymáshoz.

  • És mi történik akkor, ha a parazita faj tojása, fiókája lebukik? A gazdamadarak ilyenkor:
    (1) kidobják a tojást vagy a fiókát;
    (2) tojásos fészek esetében egy új fészket építve a régire befalazzák a parazitatojást, akár a sajátjaikkal együtt;
    (3) otthagyják a fészket, és máshol újat építenek.

  • Magyarországon a tövisszúró gébics megtanulta felismerni a kakukktojást az 1970-es évekre, így a kakukkok jelenleg nem vagy csak elvétve parazitálják ezek fészkeit.

 

Szupernormális balesetek

Szupernormálisnak a normálisnál hatékonyabb választ kiváltó ingert, viselkedést nevezzük. A költésparazita madarak esetében a nem kellően megfontolt tojáscsempészés bizony könnyen magában hordhatja az esélytelenséget:

  • Az odúban (pl. széncinege) nevelkedő kakukkfióka elpusztul, ha nem tud kijutni a számára szűk röpnyíláson.

  • Hasonlóképp esélytelen az a kakukktojás, amit a tojó tőkés réce fészkébe rak le.

  • Sikertelen a parazitálás akkor is, ha a gazdamadár alkalmatlan táplálékkal eteti a fiókát. Ez általában akkor fordul el, ha egy rovarevő költésparazita olyan magevő gazdamadár fészkébe csempészi a tojását, ami a fiókáit is magvakkal eteti. A rovarevésre optimalizált emésztőrendszerrel rendelkező fióka ugyanis nem képes megemészteni a mageleséget, ezért éhen pusztul.


Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

Madármegfigyelés (Fotó: Orbán Zoltán)

A hagyományosan október első hétvégéjére meghirdetett nemzetközi programon idén 35 BirdLife-partner ország madártani szervezete, köztük hazánk képviselője, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vett részt.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) madarász ovi programjához környezeti nevelőt keres, megbízási jogviszonyban, vagy vállalkozói szerződéssel, teljesítményarányos bérezéssel.

Az MME Csongrád Megyei Helyi Csoportja online országos madártani versenyt hirdet általános és középiskolások részére. A Beretzk Péter emlékére elnevezett verseny 2019. szeptemberétől 2020. márciusig zajló madárismereti vetélkedő. A versenyen résztvevő diákoknak Magyarország élővilágával kapcsolatos, elsősorban a hazai madárfaunát érintő kérdéseket kell megválaszolniuk.