Ma tíz éve találták meg az első két, mérgezés miatt elpusztult parlagi sast Magyarországon

2005. március 19-én bejelentés érkezett egy elhullott parlagisaspárról Jászárokszállás határában. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) helyszínre érkező szakemberei a tünetek alapján egyértelműen mérgezés gyanúját állapították meg.

A 2005.03.19-én történt mérgezésben elpusztult két parlagi sas (Fotó: Horváth Márton).


Az MME 1974-es megalakulása óta eddig az esetig parlagi sasok mérgezés miatti elhullásáról nem volt ismert adat Magyarországon. Azóta, az immár egy évtizede tartó ámokfutásnak már 76 parlagi sas, 101 rétisas és több mint 600 további védett és fokozottan védett madár esett bizonyítottan áldozatul, emberi haláleset eddig szerencsére nem volt.

Időközben megérkezett a februárban megtalált „Remény” nevű parlagi sas laboratóriumi vizsgálati eredménye, amely alapján kiderült, hogy azonnali megtalálás és ellátás esetén sem lett volna esély megmenteni a tojáskora óta nyomon követett madarat. Azokhoz a sas-példányokhoz képest, amelyeket gyors ellenanyag beadással korábban sikerült megmenteni, „Remény” és a vele együtt elpusztult fajtársából több mint tízszeres koncentrációban mutatták ki a rendkívül mérgező hatóanyagot. A madarak pusztulását okozó rókatetemből pedig minden idők eddigi legmagasabb koncentrációját mutatták ki, így a mérgezéshez felhasznált szermennyiség akár 250 parlagi sas vagy 5 ember halálos mérgezéséhez is elegendő lett volna! Így talán érthető, hogy miért nem kerülhetnek ezek a szerek növényvédelmi forgalomba az EU egész területén 2008 óta, és miért bűncselekmény már a birtoklásuk is, nem beszélve felelőtlen felhasználásukról.

2000 óta 231 esetben merült fel vagy bizonyosodott be a szándékos mérgezés gyanúja, és az ország mind a 19 megyéjében és a fővárosban is kerültek elő ragadozók számára szándékosan kihelyezett csalétkek, valamint ezek miatt elpusztult védett vagy házi állatok.

Szándékos ragadozómadár-mérgezések következtében megkerült sasok száma Magyarországon az MME nyilvántartásának 2015.03.19-ei állapota szerint (Forrás: HELICON LIFE+).
Szándékos ragadozómadár-mérgezések következtében megkerült sasok száma
Magyarországon az MME nyilvántartásának 2015.03.19-ei állapota szerint
(Forrás: HELICON LIFE+).

 

A rendőrség jelenleg több ügyben is nyomoz, és már három gyanúsított áll bíróság előtt természetkárosítás, méreggel visszaélés, orvvadászat és állatkínzás vádjával. A bűnösök akár öt évig tartó börtönbüntetéssel is sújthatóak.

Az elkövetők felfoghatatlanul erős motivációját azonban úgy látszik, hogy nem csak a saját, embertársaikra és a védett értékeinket fenyegető veszély, de a büntetés egyre nagyobb esélye sem riasztja vissza. Az elmúlt egy hétben újabb három rétisas teteme, illetve egy még élő békászó sas került kézre feltehetően mérgezés miatt Magyarországon!

Horváth Márton

 


Az MME parlagisas-védelmi programját és mérgezésellenes kampányát az
Európai Unió LIFE alapja támogatja (LIFE10NAT/HU/000019).
A projektben az MME partnerei: a Hortobágyi, Bükki és Körös-Maros
Nemzeti Park Igazgatóságok, a Nemzeti Nyomozóiroda, az
Országos Magyar Vadászkamara, a Fővárosi és a
Jászberényi Állat- és Növénykert, valamint a
Természetfilm.hu Egyesület.
www.parlagisas.hu

 

Kapcsolódó hírek

CTT  vevő telepítése ( Fotó: Németh Ákos)

A Kolon-tavi Madárvárta szervezésében két évtizede kutatják magyar madarászok a Balkán-félsziget és a Mediteráneum vizes élőhelyeit. A vizsgálódás tárgya egy alig 10 grammos rejtett életmódú nádiposzátánk a fülemülesitke! 2001 óta 19 helyszínen 45 expedíció szerveződött. A Mostani expedicióra az MME szakemberei is elkísérték a csapatot.

Erdei fülesbagoly (balra) és réti fülesbagoly a 2021. évi felmérésben (Fotó: Gecser István és Zsiga Balázs)

Az MME a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 670 településén, 991 helyszínen, 16 455 erdei fülesbagoly telelt.

Közönséges lábatlangyík a Várhegy oldalában

Az elmúlt években országszerte egyre gyakrabban kerül sor régi épületek, omladozó kerítések elhagyott telkek felújítására. Az új tulajdonosok, legyenek azok magánszemélyek, cégek, önkormányzatok vagy maga a kormány, sokszor hatalmas hévvel, pénzt nem sajnálva valami újat, csillógót, modernt igyekeznek létrehozni az egykori ingatlanok megkopott, elhagyott, látszólag elhanyagolt...