Mezei poszáta
Mezei poszáta

Nevek és kódok

Magyar név
Mezei poszáta
Tudományos név
Sylvia communis
Angol név
Common Whitethroat
EURING-kód
12750
HURING-kód
SYLCOM

Rendszertan

Rend
Verébalakúak
Passeriformes
Család
Poszátafélék
Sylviidae

Testméretek

Testhossz (cm)
14-14
Szárny fesztávolság (cm)
18-23
Hím tömege (g)
13-18
Tojó tömege (g)
13-18

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
védett
Természetvédelmi érték (Ft)
25 000
Vörös lista (globális)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (Európa)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (EU)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Berni Egyezmény
II. függelék
Bonni Egyezmény
II. függelék

Leírás és életmód 

A többi hazánkban előforduló poszátától legkönnyebben rozsdás szegélyű szárnytollai alapján különíthetjük el. Táplálékát főként lepkehernyók és pókok alkotják, melyeket gyakran a magas fű között, a talajon keres. Nyár végén a fekete bodza bogyóit is elfogyasztja. Vonuló, Afrika Szaharán túli részén telel. Hazai élőhelyei az utóbbi évtizedekben jelentősen megfogyatkoztak, bokrosok telepítésével teremthetünk számára megfelelő fészkelőhelyeket.

Élőhelye, költése:

Csaknem egész Európában, Ázsiában és Északnyugat-Afrikában fészkel. Megtelepszik a domb- és sík vidékeken, de a zárt erdőket kerüli. Kisebb kiterjedésű bokrosokkal is beéri, sőt, ritkásan benőtt cserjés oldalakban is megtelepszik. Évente egy, legfeljebb két fészekaljat nevel. A hímek néhány nappal a tojók érkezése előtt foglalnak revírt, majd fészekkezdeményt építenek, énekelnek, és gyakran nászrepülnek is. Fészkük alacsonyan helyezkedik el. 4-6 tojást rak, melyeken az első költés alkalmával felváltva kotlanak, míg a második fészekaljon csak a tojó ül, mialatt a hím az első költésből származó fiatalokról gondoskodik.

Előfordulás és állományainak helyzete 

Hazai fészkelő-állománya 196 000 - 267 000 párra tehető (2000-2012) és stabilnak mondható (1999-2015).

Hazai előfordulás

Státusz: rendszeres fészkelő

Hazai előfordulási időszak: április-szeptember hónapokban


További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfordulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés). 
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)


A fenti interaktív grafikonon a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött "teljes fajlistás" adatok alapján látható a faj előfordulási gyakoriságának alakulása az utóbbi 26 hétben, hetenkénti bontásban. További fajokról - bármely időszakra vonatkozóan - a MAP adatbázisban a "Fajok előfordulási gyakorisága" oldalon tekinthetőek meg hasonló grafikonok és térképek. >>


A fenti animált térképen lehet megtekinteni (a PLAY gombra kattintva) a faj európai előfordulását térben és időben (heti felbontásban). A térkép a EuroBirdPortal-ról származik, amelyhez a magyarországi adatokat a MAP adatbázisból biztosítjuk.

Állományváltozás

A hazai állomány változásáról a fészkelési időszakra vonatkozóan a Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) szolgál információkkal.


Információk a grafikon helyes értelmezéséhez
MMM adatbázis > Grafikonok > Trend adatok >>

Madárgyűrűzési adatok 


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Megkerülési térkép(ek)

Magyarországon jelölt madarak megkerülési helyei (a térkép tartalmazza azoknak a – madárgyűrűzési adatbankban szereplő – madaraknak a külföldi vonatkozású megkerülési adatait is, amelyeket a történelmi Magyarország területén gyűrűztek).

A Magyarországon megkerült külföldi gyűrűs madarak jelölési helyei.

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

A kézrekerülések körülményei

A kérzekerülési körülmények 8 fő csoportba kerültek összegzésre. A diagram csak a kézrekerüléseket tartalmazza (a visszafogásokat és a megfigyeléseket nem).

Média 

Kapcsolódó linkek 

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Galéria: 

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2019) Magyarország madarai: Mezei poszáta. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-sylcom Letöltés dátuma: 2019-09-23