Partifecske és gyurgyalag költőfalak

A magas löszös, homokos partfalakban, homokbányákban fészkelő partifecskék és gyurgyalagok alkalmazkodóképes madarak, nem túl válogatósak, képesek földutak 10-15 cm-es padkájába, vizesárkok, munkagödrök, épületalapok, tömörödött homokdombok függőleges falába mélyíteni költőüregeiket. A két faj számára géppel és kézzel is készíthetőek, felújíthatóak olyan löszös, homokos partoldalak, ahol akár nagyobb kolóniáik is megtelepedhetnek. 

Partifecskék és gyurgyalagok által közösen használt költőfal (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Természetes fészkelőhelyek

Az ősi időkben a partifecskék és a gyurgyalagok legjelentősebb fészkelőhelyeit a szabályozatlan folyók szakadásos partfalai jelentették, egyrészt ezek hatalmas kiterjedése miatt, másrészt a folyamatos megújulás, a használt szakaszok évről-évre történő beszakadása, megújulása miatt. A folyószabályozások következében ezek a természetes élőhelyek egész Európában eltűnőben vannak, az egyik legjelentősebb ilyen maradvány állomány a Felső-Tisza mentén található. A folyóparti fészkelési lehetőségek csökkenésével a partifecskéknek alternatív helyszínekre: dombvidéki löszfalak természetes szakadásaira, homok- és kavicsbányák mesterséges katlanjaiba, vízelvezető árkok oldalába, de akár földmunka-falakba váltottak át.

Partifecskék (Fotó: Dr. Szép Tibor).
Partifecskék a költőüreg bejáratánál.

Partifecske költőfal a Tisza partoldalában (Fotó: Dr. Szép Tibor).
A partifecskék tipikus fészkelőhelyei a Tisza szakadásos partfalai
(Fotók: Dr. Szép Tibor).

Partifecske telep a Fekete-tenger partvidékén, régészti ásatás gödrében (Fotó: Orbán Zoltán).
A folyó szakadásos partfalai jelentette ideális költőhelyek hiányában a partifecskék
szinte bárhova, bármilyen függőleges partoldalba képesek beköltözni. A képen
látható partifecsketelep a Duna-deltától délre, a Fekete-tenger partjához közel,
teljesen sík területen, egy régészeti ásatás feltáró árkainak falában létesült. 

Partifecske telep a Fekete-tenger partvidékén, régészti ásatás gödrében (Fotó: Orbán Zoltán).
A telep a következő évben (1993) a ugyan úgy megvolt, így lehetőség
nyílt a madarak befogására és gyűrűzésére (Fotók: Orbán Zoltán)

 

Ha nem a Tisza partján élünk

A mesterséges partifecske és gyurgyalag költőhely készítés egyik módja, ha 10-15 m hosszú, 1,5-2 m széles és 1,5 m mély, függőleges falú árkot készítünk. Ezt követően érdemes ökölnyi fészeküreg kezdeményeket mélyíteni az oldalfalakba, ami egyrészt vizuálisan vonzza a fecskéket, másrészt megkönnyíti a megkapaszkodásukat, az ásást számukra. Egy ekkora gödörtelepen akár 50-60 madár is megtelepedhet. Amennyiben ennél nagyobban gondolkodunk, akár komolyabb kolóniát is létrehozhatunk; az MME Dombóvári Helyi Csoportjának Pacsmagi Madárvártáján egy kisebb domb gépi átvágatásával alakítottunk ki gyurgyalag- és partifecske telepet.

Amennyiben tudomásunk van működő partifecske és gyurgyalag telepről, segíthetjük a madarak megmaradását, ha kora tavasszal a lejtősre erodálódott partfalakat függőlegesre faragjuk, illetve az így kialakított új felületeken fészekkezdeményeket alakítunk ki. Ilyen munkálatokról olvashat a Madártávlat magazin 2010/őszi számának 11. oldalán is itt >>. Ügyeljünk arra, hogy a beesés-, leesésveszélyt jelentő költőárkokat, a költődombok meredek szakaszait a balesetek elkerülése végett jól láthatóan jelöljük meg, kerítsük el, például 1,5 m magas karók közé kifeszített bálazsineggel.

Partifecske telep ásott gödör falában (Fotó: Orbán Zoltán).
Belakott partifecske költőárok ...

Partifecske telep domb oldalában (Fotó: Orbán Zoltán).
... és költődomb.

Partifecske megtelepedésére alkalmas partoldal (Fotó: Orbán Zoltán).
Ha új helyen szeretnénk megtelepíteni a partifecskéket
- a képeken egy földút leszakadt oldalában -, ...

Partifecske megtelepedésére alkalmas partoldal (Fotó: Orbán Zoltán).
... akkor az előkészítést érdemes jóval a költési időszak előtt, kora tavasszal: ...

Partifecske megtelepedésére alkalmas partoldal (Fotó: Orbán Zoltán).
... az omladékony rézsű (a képen) függőlegesre faragásával, majd ökölnyi
fészeküreg-kezdemények kialakításával elvégezni. Egy ilyen 5-6 m hosszú,
1,5 m magas falszakaszban akár 20-40 pár is költhet
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

Partfalfelújítás növényzettisztítással

A partifecskék és gyurgyalagok fészkelőhelyeit nemcsak az erózió, a feltölt(őd)és és a költési időszakban végzett illegális homokkitermelés fenyegeti, a növényzet felnövekedése ugyancsak élőhelyvesztést eredményez. Ezeknek a madaraknak növényzetmentes, szabad légi megközelítésű falfelületre van szükségük ahhoz, hogy költeni tudjanak. A növények nemcsak a be- és kirepülést akadályozzák, de a ragadozók (kígyók, patkányok, menyétfélék) feljutását is lehetővé teszi a fészkekhez.

Benövényesedett partifecske és gyurgyalag költőpartfal (Fotó: Orbán Zoltán).
A növényzet felnövekedésével a partfalak alkalmatlanná válnak a partifecskék
és gyurgyalagok költésére (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Ahol ezt a körülmények, a tulajdonosi viszonyok és a biztonsági szempontok is lehetővé teszik, a földfalakat a sarjnövényzet visszavágásával egyszerűen és gyorsan (ahhoz képest, mintha a partfalat is nekünk kellene kialakítani) visszaadhatjuk a madaraknak. Különösen azokon a helyeken érdemes ezt megtennünk, ahol a bokrok és a fa sarjak mögött még láthatók az egykori fészeküregek. Ezeket a helyeket a madarak egyszer már belakták, ezért jó esély van arra, hogy az akadályok eltűnésével ismét birtokba veszik - ha gyorsak vagyunk, és egy-két héten belül megtesszük, akkor akár még az idén is.
 

A problémát többnyire nem a nehezebben eltávolítható nagyobb fák, a vastag fatörzsek okozzák - ezek legtöbbször amúgy is a faltól távolabb állnak és ezért nem kell kivágni őket -, hanem a költőhelyet elfedő vékonyabb újulatok és ágak.

Benövényesedett partifecske és gyurgyalag költőpartfal (Fotó: Orbán Zoltán).
A felnövekvő növényzet nemcsak a költésre alkalmas alacsonyabb árokpartokat, ...

Benövényesedett partifecske és gyurgyalag költőpartfal (Fotó: Orbán Zoltán).
... de a magas ...

Benövényesedett partifecske és gyurgyalag költőpartfal (Fotó: Orbán Zoltán).
... partfalakat is alkalmatlanná teszi az itt fészkelő madarak számára, ...

Benövényesedett partifecske és gyurgyalag költőpartfal (Fotó: Orbán Zoltán).
... mert akadályozza a szabad berepülést, ...

Benövényesedett partifecske és gyurgyalag költőpartfal (Fotó: Orbán Zoltán).
... a költőüregek megközelítését.

Partifecske és gyurgyalag költésére alkalmas partfal (Fotó: Orbán Zoltán).
Ilyenkor a sarjak visszavágásával, szükség esetén a lejtősre erodálódott
partfal függőlegesre faragásával és költőüreg-kezdemények (ökölnyi
mélyedések) kialakításával a falak visszaadhatók
a madaraknak (Fotók: Orbán Zoltán).


Videó összefoglaló gyurgyalagtelep gépi kialakításáról ...


... és kézi erővel történő felújításáról (Videók: Orbán Zoltán)

 

Mit tehetünk a veszélyeztetett telepekért?

Ha védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata, ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

  1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
  2. Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
    LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
    A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
    A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
  3. Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk, vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
  4. Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!

Orbán Zoltán - Madárbarátok nagykönyve (Cser Kiadó, 2019) külső borító
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

Orbán Zoltán - Madárbarátok nagykönyve (Cser Kiadó, 2019)

Orbán Zoltán - Madárbarátok nagykönyve (Cser Kiadó, 2019)

Orbán Zoltán - Madárbarátok nagykönyve (Cser Kiadó, 2019)

Orbán Zoltán - Madárbarátok nagykönyve (Cser Kiadó, 2019)

 

Orbán Zoltán