Partifecskék veszélyes helyre költözésének elkerülése épületalapban, építkezési földhalomban, egyéb helyeken

Évről évre jelentkező madárvédelmi probléma országszerte a tavasszal hazaérkező partifecskék beköltözése épületalapokba, építési földhányásokba. Olyan helyekre, ahol éppen ezért hónapokra le kell állítani a munkálatokat, vagy az illegálisan folytatott munkavégzés a teljes kolónia, a tojások, a kotló és etető madarak, illetve a fiókák pusztulását okozhatja.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) egy olcsó és egyszerű megelőző módszert – a potenciálisan veszélyes földfalak ponyvás letakarását ajánlja az építővállalatok és vállalkozások, a lakosság és az önkormányzatok figyelmébe (Fotók: Orbán Zoltán)


Április második felétől május közepéig-végéig (ritkán akár még júniusban is) könnyen előfordulhat, hogy a hétköznap kiásott épületalap-gödör akár csak 0,5-2 méteres függőleges falába, friss vagy az előző évekből maradt építési (különösen gyakran autópálya-építkezés) földhalmának leszakadt, letermelt oldalába több tucatnyi vagy akár százas nagyságrendben költöznek be költőüregeikkel partifecskepárok.


A partifecske-kolóniák egészen kicsi munkagödrökben, épületalapokban, ...


... kábelaknákban és -árkokban, ...


... építési földdepókban is képesek megjelenni, ...


... az ilyen nagyberuházások kiterjedt földmunkái pedig kimondottan vonzóak
lehetnek számukra (Fotók: Orbán Zoltán)

 

Ezek a kolóniák automatikus védelmet élveznek, ezért ezeken a helyeken az építkezés a természetvédelmi és az állatvédelmi törvény értelmében sem folytatható!

Ez a probléma elkerülhető, ha az ilyen potenciális fészkelőhelyeket (ennek megállapításához érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság szakmai segítségét kérni) akár a napi munkavégzést követően, de legalább egy napos munkamegszakítás esetén mindenképp ponyvás takarással tesszük a partifecskék számára érdektelenné.


A nagyméretű és erős ponyvák (a képen erre látható példa), esetleg a 
Raschel-háló gyors és olcsó megoldást kínál a fecskék számára ellenjavallott
földfalak takarására a kolóniák veszélyes helyre történő beköltözésének
megakadályozása érdekében (Fotó: Orbán Zoltán)

 

Partifecskéink is érintettek a magyarországi fecskállomány-összeomlásban, melynek következtében a három hazai faj (a parti- mellett a füsti és a molnárfecske) költőállományának mintegy 60%-a tűnt el 2000 és 2010 között. Ezért voltak az MME szervezésében a fecskék az év madarai 2010-ben. Az elmúlt kilenc év fecskevédelmi összefogásának köszönhetően, melyben nélkülözhetetlen szerep hárult a médiára és a lakosságra is, a fecskék állománycsökkenését sikerült megállítani, és némileg csökkenteni.

Az MME a két sárfészket építő település faj mellett elindította a partfalakban fészkelő partifecskék (és a hasonló költési viselkedésű gyurgyalagok) költését segítő akcióját is. A téli időszakban erodálódott, egy-két méret magas partfalak függőlegesre faragásával bárki fészkelőhelyet biztosíthat a kolóniák számára, illetve ilyen partfalak kézzel és géppel is kialakíthatók, akár a leponyvázott veszélyes fészkelőhelyek pótlásaként is.      

 

Mit tehetünk a veszélyeztetett telepekért?

Ha védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata, ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

  1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
  2. Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
    LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
    A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
    A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
  3. Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk, vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
  4. Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!

Orbán Zoltán - Madárbarátok nagykönyve (Cser Kiadó, 2019) külső borító
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

Orbán Zoltán - Madárbarátok nagykönyve (Cser Kiadó, 2019)

Orbán Zoltán - Madárbarátok nagykönyve (Cser Kiadó, 2019)

Orbán Zoltán - Madárbarátok nagykönyve (Cser Kiadó, 2019)

Orbán Zoltán - Madárbarátok nagykönyve (Cser Kiadó, 2019)

 

Önt is várja a Madárbarát kert program!

A Madárbarát kert program a különböző lakó- és munkahelyi környezethez alkalmazkodó madárvédelmi módszertani gyűjtemény. A programban való részvételhez nincs szükség különösebb madártani ismeretre, jártasságra, a regisztrációt követően megküldött Madárbarát Kert Kalendárium és a honlap minden szükséges információt tartalmaz. A különböző madárvédelmi eszközök és téli madáreleség pedig a kertészeti és barkácsüzletek mellett az MME boltjában is beszerezhető.

Az MME Madárbarát kert program / Madárbarát kert elismerő táblája (Fotó: Orbán Zoltán). Az MME Madárbarát kert program / Madárbarát panel elismerő táblája (Fotó: Orbán Zoltán).
A Madárbarát kert program alprogramjainak külön elismerő táblája van, a képen
a Madárbarát kerté és a Madárbarát panelé látható. Nagyításhoz katt
a képekre (Fotók: Orbán Zoltán)

 

MME 1% felajánlási felhívás
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!


Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

A vörös fogoly idegenhonos faj Magyarországon, jelenléte tovább veszélyeztetheti a hazánkban őshonos és a kipusztulás szélére került szürke foglyot (Fotó: Horváth Márton)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) nyílt levélben kéri az agrárminisztert, hogy vonja vissza a vörös fogoly hazai vadászati célú kibocsátására vonatkozó rendeletet, hiszen az idegenhonos faj jelenléte tovább veszélyeztetheti a hazánkban őshonos és a kipusztulás szélére került szürke foglyot.

MME Madárbarátok Boltja 2020.10.20-tól határozatlan ideig szünetelteti a személyes kiszolgálást. A webshopon keresztül leadott rendeléseket fogadni tudjuk és postázzuk. Köszönjük megértésüket!

Az állásfoglalás aláírása 2020. október 14-én (Fotó: MME - Egerer Anna)

Változik az agrártáj, egyre nagyobbak a szántóföldi táblák, eltűnőben vannak a szegélyélőhelyek, a természetes élőhelyfoltok.  A mezőgazdasági természeti sokféleség csökkenése egyre látványosabb. Ezt felismerve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) vezetői közös...