Rekord uhuszaporulat Budapest határán!

Legnagyobb hazai bagolyfajunk az uhu (Bubo bubo) nem idegenkedik a városi környezettől, Európa számos országában már régebb óta kisszámú, de rendszeres fészkelőként szaporodik különböző nagyvárosok lakott területein is.

Budapest határán nevelkedő uhufióka portréja

Ezek az uhupárok a túlszaporodott városi galambállomány és a különböző betegségeket terjesztő vándorpatkányok rendkívüli mennyiségű zsákmányolásával pótolhatatlan hasznot hoznak a városi közösségek számára! Örömteli hír, hogy 2017-ben Budapest közigazgatási határán két uhupár is fiókákat nevelt, összesen öt fióka repült ki sikeresen az ismert költőhelyeken.

Az egyik költőhelyen 2017-ben három fióka nevelkedett egy mesterséges, csapadéktól védett költőhelyen, melyet Turny Zoltán alakított ki a baglyok számára 2016-ban. A faj megtelepedése óta itt idáig ez volt a legnépesebb szaporulat. A fiókák fejlődését Belső Angéla, Hencz Péter és Turny Zoltán MME-tagok dokumentálták. A másik, néhány kilométerrel arrébb található, szintén lakóövezetben élő uhupár 2010-es megtelepedése óta 2017-ig még egyetlen alkalommal sem nevelt fel sikeresen fiókákat. Itt Becze László önkéntes polgárőr óvta a madarak nyugalmát. 2015-ben Kossuth Levente preparátor és önkéntes ragadozómadárvédő alpin-technikával egy biztonságos és nehezen észlelhető költőhelyet alakított ki számukra, jelentősen növelve ezzel egy sikeres költés esélyét. Ennek meg is lett az eredménye, mert 2017-ben több év sikertelen próbálkozását követően két hím fióka nevelkedett a mesterséges költőhelyen, melyek májusban ornitológiai gyűrűt kaptak Benei Béla és Benei Zsolt gyűrűzők (MME) jóvoltából. Szerencsére a természetközelibb élőhelyekhez képest is nagyszámú veszélyforrás ellenére mind az öt uhufióka sikeresen elérte a röpképes kort, bár a szülők egy ideig még hordanak számukra zsákmányt.


Benei Zsolt, Kossuth Levente és Benei Béla MME-tagok
Budapest határán gyűrűzött uhufiókákkal

A 2017-es évben gyűjtött táplálékmaradványok elemzésének eredményei alapján a főváros környéki párok leginkább vándorpatkányt és házi galambot, valamint különböző rovarevő emlősöket és mezőgazdasági károkat okozó kisrágcsálókat (pl. mezei pocok) zsákmányoltak. A közbeszéddel ellentétben a magyarországi uhupárok esetében még egyetlen házimacska-vagy kutya hiteles maradványa sem került elő a táplálékmaradványokból és köpetekből, melyek rendszeres begyűjtése, valamint tartalmuk elemzése a fajvédelmi munka szerves részét képezi.

Ez az impozáns bagolyféle tíz éve még jóval ritkább volt az országban, akkor Pest-megyében összesen nem kelt ki annyi uhufióka, mint most a főváros határán. Bár a nyolcvanas évek elején az uhu ideiglenesen teljesen kipusztult a megyéből, a kilencvenes évek első felében újból megtelepedett egy költőpár, napjainkban pedig már egy lassú terjeszkedés észlelhető a régióban.


Felnőtt uhu (Fotó: Lendvai Csaba)

2017-ben Pest-megyében összesen tizenhárom uhufióka repült ki, mely a faj kilencvenes évekbeli újbóli megtelepedése óta messze a legnépesebb szaporulat volt a megyehatáron belül! Az idén tapasztalt költési siker többek között számos évek óta sikertelenül próbálkozó pár eredményes fészkelésének is köszönhető. Ez utóbbi részben annak a regionális szintű védelmi munkának az eredménye, mely a költési siker növelését célozta meg az ismert veszélyeztetett költőhelyek esetében, s melyet zömében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ragadozómadár-védelmi Szakosztályának önkéntesei végeztek az elmúlt években kitartó munkával! Fáradozásaikat elismerés és köszönet illeti!

Schwartz Vince

 

Kapcsolódó hírek

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a WWF Magyarország a Magyar Természet Napja alkalmából Közösen a természet védeleméért címmel kiállítást és beszélgetést szervezett. Az érdeklődők május 25-én a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál keretében találkozhatnak a civil...

Magányos, pár nélküli hím uhu 2018-ban a Gerecsében (digiszkópolt fotó: Németh zoltán)

A Magyar Madártani -és Természetvédelmi Egyesület Ragadozómadár-védelmi Szakosztály, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Gerecsei Természetvédelmi Tájegység és a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület még 2016-ban kezdett el közösen egy átfogó fajspecifikus felmérést, melynek elsődleges célja az uhu gerecsei költőállományának átfogó felmérése és fészkelőhely preferenciájának vizsgálata...

A sérült madár (Fotó: Görögh Zoltán).

2018.05.07-én Görbeháza határában terepi ellenőrzés során a szalakótavédelmi LIFE+ projektünk területi koordinátora egy törött szárnyú szalakótát talált. Mivel a madár röpképtelen állapotban volt, befogta, majd 09-én reggel a Hortobágyi Madárkórházba szállította.