A rovarölő szerek, mint csendes madárgyilkosok

A szándékosan kihelyezett mérgezett csalétkek és a rovarölő szerek hatására elpusztuló madarak száma világszerte több tízmillióra tehető, mely egyes fajok állománycsökkenéséhez is hozzájárul. 

A mezőgazdaságban használt rovarölők évente több millió madár pusztulását okozzák. Az intenzív gazdálkodás csak ront a helyzeten (Fotó: Andy Hay/RSPB)


A ragadozómadarakat elsősorban azért mérgezik, mert a vad- és agrárgazdálkodók és a galambtartók vélt vagy valós gazdasági érdekeiket féltik. De ami még aggasztóbb, hogy sok esetben csak véletlen esnek a madarak áldozatul a rókáknak vagy rágcsálóknak kitett mérgeknek, vagy a rovarirtó szereknek, amikkel a gazdák a terményeiket védik.   

A rovarölő szerek hatásai

Amennyiben a nagyüzemi mezőgazdaság jelenlegi trendjei folytatódnak, a rovarölők használata valószínűleg növekedni fog. Egyes ragadozómadár-fajok, melyek a lepermetezett sáskákat és földigilisztákat is elfogyasztják, különösen ki vannak téve a nem szándékos mérgezésnek. Nem minden esetben pusztul el a madár azonnal a méregtől, vannak olyan esetek, amikor a madár röpképtelenné válik egy időre, majd a légzésért felelős izmok bénulása okozza a halált. Vonuló madaraknál levertséget okozhat a mérgezés, mely halálos ítéletet jelent egy olyan fajnak, melynek élete a vonulástól függ. 
A felhasználók tájékozatlansága hátráltatja a hatóságok azon törekvéseit, melyek a mérgek természetkárosító hatásait csökkentenék. A legveszélyesebb szereket, melyeket korábban világszerte rovarölőként használtak, már a legtöbb európai országban betiltották, ennek ellenére még illegálisan kereskednek vele, és továbbra is használják, pedig már a birtoklásuk is bűncselekménynek minősül. 

Mérgezett csali veszély!

A mérgezett csalikat (melyek általában méreggel átitatott állati maradványok) egyrészt nagytestű ragadozók - mint a farkas vagy a róka – elpusztítására helyezik ki, de egyes vadászok kifejezetten ragadozómadarak számára tesznek ki ilyen csalikat, hiszen vetélytársként tekintenek rájuk az apróvadak miatt. Történik mindez annak ellenére, hogy a mérgezett csalik kihelyezése illegális Európában. 
A cikkben említésre került Magyarország is, ahol a 2000 és 2015 között megtalált 476 madár tetemének 85%-ban kimutatható volt illegálisan használt szer jelenléte. 


"Remény", a 2015-ben mérgezés miatt elpusztult parlagi sas (Fotó: Deák Gábor)

Az sajnos egyértelmű, hogy a mérgezések teljes visszaszorítása irreális elvárás, hiszen az ezzel foglalkozó szerveknek erre nincs kapacitása, ráadásul a kiszabott büntetések sem elég nagyok ahhoz, hogy visszatartó erővel bírjanak. 

Ugyanakkor a BirdLife partnerszervezetek élen járnak a mérgezések elleni harcban és több esetben jelentős sikereket könyvelhetnek el. A Spanyolországban futó Veneno Life projekt eredményeképp több súlyos ítélet után jelenleg is folyamatban van néhány madármérgezés miatt elfogott bűnöző pere, hazánkban pedig az MME a Helicon LIFE projekt keretében ért el sikereket a madármérgezések visszaszorításában. 

Egy szó mint száz, a kormányok felelőssége az, hogy a törvényeket betartassák és a felelősöket elítéljék. Emellett spanyol és angol kollégák egy akcióterven dolgoznak, mely javaslatokat tesz arra nézve, hogy a mérgezések visszaszorítására milyen feladatok várnak az egyes kormányokra, illetve a civil és nemzetközi szervezetekre. 

Az eredeti cikk a BirdLife International oldalán jelent meg: http://www.birdlife.org/europe-and-central-asia/news/meet-pesticides-sil...

Fordítás: Vásony Petra

 

 

Kapcsolódó hírek

Az Egyesült Királyságban jelenleg kevesebb, mint 50 nagy goda pár van. Többségük két helyen, a Nene és az Ouse Wash területén, a lápvidéken költ. (Fotó: https://rspb.org.uk)

Az RSPB Természetvédelmi Kutatóközpontban mintegy 60 teljes munkaidőben dolgozó kutató foglalkozik a világ fajvédelmi problémáival. A kutatócsoport a gázlómadarakat fenyegető veszélyekre koncentrál és a „Nagy goda Projekt” az egyik ilyen nagy jelentőségű projekt lesz az elkövetkezendő években.

uráli bagoly, füleskuvik, erdei  fulesbagoly (fotó: Szilágyi Attila)

A baglyok mindig is különleges szerepet töltöttek be az emberek életében. Sok hiedelem, monda kötődik hozzájuk, a bölcsesség szimbólumának tekintik őket, pedig nem kivételesen intelligens madarak. Viszont tollszerkezetük, különleges érzékszerveik és éjszakai életmódjuk miatt valóban érdekesek. E hangtalanul repülő éjszakai ragadozók a 2020-as év madara jelöltjei, amelyeket a...

Börzsönyi szalamandra-túránk résztvevői

A nyár beköszöntével kicsit összefoglalnánk az "Év kétéltűje - a foltos szalamandra - 2019" kampányunk első félévét - talán egy kicsit a dicsekvés és nem titkoltan a hasonló rendezvények szervezésére buzdítás szándékával.