A talajon fészkelő uhukról

Azok a madárfajok, amelyek nem építenek saját fészket, előszeretettel használják ki a territóriumukban már adott biztonságos fészkelési lehetőségeket – legyen az akár egy másik, fészeképítő madárfaj korábbi fészke vagy akár egy biztonságos épületpárkány, sziklafal. A bagolyfélék gyakran költenek hasonló helyeken, egyes fajaik – pl. a réti fülesbagoly -  pedig rendszeresen a puszta talajra rakják a tojásaikat. Az összes közül talán ez az egyik legkockázatosabb költőhely-választási stratégia.

Talajon kotló tojó uhu a Hernád-völgyben. (fotó: Schwartz Vince)

Legnagyobb hazai bagolyfajunk az uhu Európa egyes területein (pl. Németország északi tartományai, Finnország középső -és déli része) a számára optimális sziklás élőhelyek hiánya miatt rendszeresen fészkel a talajon. Vannak olyan összefüggő területek, ahol a párok jelentős része ezt a költési módot választja. Tőlünk keletre (pl. Oroszország tajgaövezetében) szintén nagy területeken fészkel hasonló módon a faj, általában öregebb fenyvesekben. A talajon lévő uhuköltések gyakrabban mennek tönkre tojásos -és fiókás korban, mint az építményeken, sziklafalakon vagy a fákon lévő gallyfészkekben található fészekaljak. Legtöbbször a vaddisznó és a róka, ritkábban a borz pusztítja el a költéseket, esetenként pedig a véletlen, ember általi zavarás vezet azok tönkremeneteléhez. Az uhuköltések közül messze a talajon lévők a legveszélyeztetettebbek, de pl. Finnország középső területein -  ahol egyáltalán nem élnek vaddisznók és az uhupárok szinte mindegyike a talajon fészkel - a költésekből rendre sikeresen kirepülnek a fiókák.


Háromfiókás uhuköltés talajon egy tarvágáson hagyott gyökértányérban Finnországban.
A felvétel a fiókák gyűrűzése során készült. (felvétel: Schwartz Vince)

Háromfiókás uhuköltés talajon lucfenyő tövében Finnországban.
A felvétel a fiókák gyűrűzése során készült. (felvétel: Schwartz Vince)

Magyarországon - ahol az állomány átlagosan kb. 70%-a sziklafelületeken fészkel – az uhuk sohasem költöttek szívesen a talajon, az elmúlt évszázadból csupán 5-6 hasonló esetről szereztünk tudomást a Soproni-hegységből, a Zempléni-hegységből, a Bodrog-térségéből és a Jászságból, de e költések mindegyike még tojásos korban meghiúsult. Ennek tükrében érdekességnek számít, hogy idén egyszerre két helyen is előkerültek talajon lévő uhuköltések: A Hernád-völgyében és a Zempléni-hegység peremén. Előbbi esetében még nagyobb meglepetés volt, hogy a sűrű akácsarjak között lévő költésből két fióka sikeresen kikelt és ki is repült. A másik költés a Zempléni-hegység egyik kőbányájának közelében egy öreg tölgyfa tövében kapart mélyedésben volt, amelyben a tojó uhu két tojáson kotlott. Itt sajnos a költés a későbbiekben tönkrement, mert a tölgyfától pár méterre lévő bozótosban tanyát vert egy vaddisznó, mely - miután megette az uhutojásokat - a rendszeresen használt fekvőhelyét az uhu költőhelyétől pár méterre alakította ki.


Talajon lévő uhu költőhely a Zempléni-hegységben két tojással. (fotó: Petrovics Zoltán)


Talajon nevelkedő uhufiókák a Hernád-völgyben. (fotó: Bereczky Attila)

Bár ezek a fészkelések Közép-Európában és főleg Magyarország vonatkozásában különlegesnek számítanak, a jelen körülményeket figyelembe véve természetvédelmi szempontból nem lenne kívánatos, ha az uhuk „rászoknának” erre a kevésbé biztonságos költési módra, így reméljük, hogy hosszú távon ezek továbbra is csak egyedi esetek lesznek!

 

Schwartz Vince
uhu fajmegőrzési koordinátor
MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály

 

Kapcsolódó hírek

Madármegfigyelés (Fotó: Orbán Zoltán)

A hagyományosan október első hétvégéjére meghirdetett nemzetközi programon idén 35 BirdLife-partner ország madártani szervezete, köztük hazánk képviselője, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vett részt.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) madarász ovi programjához környezeti nevelőt keres, megbízási jogviszonyban, vagy vállalkozói szerződéssel, teljesítményarányos bérezéssel.

Az MME Csongrád Megyei Helyi Csoportja online országos madártani versenyt hirdet általános és középiskolások részére. A Beretzk Péter emlékére elnevezett verseny 2019. szeptemberétől 2020. márciusig zajló madárismereti vetélkedő. A versenyen résztvevő diákoknak Magyarország élővilágával kapcsolatos, elsősorban a hazai madárfaunát érintő kérdéseket kell megválaszolniuk.