Április közepétől kezdenek repülni a hazai pillangók (Fotó: Morvai Szilárd)

Gyakran hívjuk a lepkéket pillangónak, de valójában nem minden lepke pillangó! Viszont minden pillangó lepke. Hazánkban összesen négy pillangófaj él. A kora tavaszi keltikéket a természetjárók - vagy e rovat olvasói - biztosan ismerik. Hozzájuk kötődik az első fajunk. 

Kockásliliom (Fotó: Babai Dániel)

Különleges megjelenésű, védett növényünk a mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris). Áprilistól virágzik, Dél- és Nyugat-Dunántúl és Magyarország északkeleti tájainak mocsaras, lápos területein találkozhatunk vele.

A seregély nem kizárólag gyümölcsökkel táplálkozik (Fotó: Orbán Zoltán)

A seregélyről (Sturnus vulgaris) a legtöbb embernek talán nagy seregben repülő, gyümölcspusztító madarak képe jut eszébe, azonban ez a madár egyebek mellett okos, hasznos, színes... de persze valóban, a gyümölcsöt is szereti. Lássuk tehát, mit kell tudni a seregélyről!

Díszfaként ültetett csillagvirágú liliomfa fagy előtt és után (Fotók: Benedek Veronika)

Az elmúlt napokban kellemes tavaszi napsütés helyett hideg, havas időjárás fogadott bennünket, ha egyáltalán kiléptünk otthonainkból. Azonban ilyen időjárás esetén is van látnivaló a természetben, ha nem is túl szívmelengető, nagyon érdekes megérteni, mit látunk.

Barna varangy amplexus (Fotó: Benedek Veronika)

A kétéltűekre jellemző, hogy életük egy részét a szárazföldön töltik, szaporodásuk azonban rendszerint vízhez kötött, utódaik kezdetben kopoltyúval lélegeznek. Fejlődésük során kialakul tüdejük is, de légzésükben jelentős szerepet játszik bőrük, amelynek e funkció ellátásához állandóan nedvesnek kell lennie. Vizes élőhelyek közelében tavasszal könnyen megfigyelhetjük őket.

Kakasmandikó, keltike, bogláros szellőrózsa, tavaszi csillagvirág, téltemető, tőzike, hóvirág (Fotók: Babai Dániel)

A növények rendszerint fény segítségével vízből és szervetlen anyagokból állítják elő saját szerves anyagaikat. A növekedéshez és virágzáshoz szükséges fénymennyiséghez hozzájutni azonban nem mindig egyszerű feladat, gondoljunk például erősen záródó lombkoronaszintű erdők alján élő növényekre.

Illatos hunyor, pirosló hunyor és kisvirágú hunyor (Fotók: Babai Dániel, Kurucz Lajos)

Hazánkban három hunyorfaj él, vagy úgy is mondhatnánk, hogy hazánk területén három hunyorfaj osztozik. Ugyanis e három rokon faj úgy jöhetett létre, hogy közös ősük különböző populációi egymástól földrajzilag elkülönülten fejlődtek és terjedtek tovább.

Fali gyíkok a Jókai kertben 2020. március 9-én (Fotó: Görögh Zoltán)

A meleg napsütés előcsalogatta téli rejtekhelyükről a fali gyíkokat (Podarcis muralis). Ezek a kistestű hüllők a köves élőhelyeket kedvelik, ezért az ember közelében, akár nagyvárosokban is gyakran megfigyelhetők.

Tavaszi hérics (Fotó: Benedek Veronika)

Adonisz az ősszel meghaló és tavasszal újjászülető természet megtestesítője a görög mitológiában. De lássuk, mi köze a tavaszi héricshez!

Oldalak

Feliratkozás Környezeti nevelés/Ismeretterjesztés csatornájára