Véletlen fényképfelvétel buktatta le a sasmérgezőket

Két héttel ezelőtt nagy sajtónyilvánosságot kapott, hogy a tojáskora óta követett „Remény” nevű parlagi sas egy fajtársával együtt mérgezés áldozata lett. Az ügyben nagy erőkkel folyik a rendőrségi nyomozás, amelynek részleteiről egyelőre nem közölnek információkat a hatóságok.

A véletlenül készült felvételek egyike (Fotó: HELICON LIFE+).


Ugyanakkor egy másfél évvel ezelőtti hasonló bűnügy már bírósági szakaszba lépett, ahol a rendőrséget egy szerencsés fényképfelvétel vezette nyomra: ezen az elkövetők és egy másik elpusztított parlagi sas is azonosítható volt. A vádlottak tárgyalása a héten kezdődik, és a természetvédők nagy várakozással tekintenek a leendő ítélet elé, hiszen az elkövetők felelősségre vonása lenne az egyik legfontosabb üzenet arra nézve, hogy ezeket a bűncselekményeket nem lehet Magyarországon következmények nélkül folytatni.

„Remény” és fajtársa februári esete előtt másfél évvel pusztult el bizonyítottan parlagi sas Magyarországon mérgezés miatt. 2013 szeptemberében Jász-Nagykun-Szolnok megyében egy tetemet a madáron lévő jeladó adatai alapján találtak meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) természetvédelmi őrei. A terület átvizsgálása során mérgezett csalétkekre és egy megmérgezett barna rétihéja tetemére lelt a HNPI Természetvédelmi Őrszolgálata és az MME kutyás keresőegysége. „Falco”, Közép-Európa egyetlen méreg- és tetemkereső kutyáját, pont az ilyen mérgezéses esetek felderítésére képezték ki az Európai Unió által támogatott HELICON Life+ projekt keretében, és így már rögtön az egyik első éles bevetésén segítette a nyomozó szervek munkáját.

Az eset után a Természetvédelmi Őrszolgálat a területre és a területen mozgó ragadozómadarakra irányuló fokozott figyelemének köszönhetően történt az a szerencsés eset, hogy a helyszínen készült fényképfelvételeken megörökítették a két feltételezett elkövetőt egy átlátszó zsákban levő parlagi sas tetemmel a csalétek begyűjtése közben.

Az esetben a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozása alapján az ügyészség vádat emelt két a területen dolgozó hivatásos vadász ellen. Az eset zárt bírósági tárgyalása a héten kezdődik. A mostani eljárást kiemelt figyelemmel kíséri a természetvédők és „sasbarátok” népes tábora, hiszen közel 200 bizonyított mérgezéses eset után most van esély először komoly, precedensértékű ítéletre, amely nagyban segítheti az ilyen bűncselekmények visszaszorítását. A hazai vadgazdálkodásban egyébként tilos a mérgek használata; a természetvédelmi és bűnüldözési szervezetekkel együttműködve a vadászati hatóság és a HELICON projektben résztvevő Országos Magyar Vadászkamara is pont a mérgezések visszaszorításáért dolgozik.

Az MME adatbázisa szerint az elmúlt 10 évben a ragadozók számára szándékosan kihelyezett mérgezett csalétkeknek már 600 védett és fokozottan védett madár esett áldozatul 163 millió Ft természetvédelmi értékben. A 76 parlagi sas mellett 101 rétisas, 13 kerecsensólyom és 362 egerészölyv is szerepel az áldozatok listáján. A kimutatott mérgek hatóanyagát az EU-ban korábban betiltották, így már a tartásuk is bűncselekmény. A csalétekhez való felhasználásuk pedig orvvadászatnak, természetkárosításnak és állatkínzásnak is minősíthető és több éves börtönbüntetéssel sújtható. Nem beszélve arról, hogy ezek az őrizetlenül kihelyezett szerek egy véletlen baleset során vagy az élelmiszerláncba bekerülve az emberekre is halálos veszélyt jelenthetnek.

Horváth Márton

 


Az MME parlagisas-védelmi programját és mérgezésellenes kampányát az
Európai Unió LIFE alapja támogatja (LIFE10NAT/HU/000019).
A projektben az MME partnerei: a Hortobágyi, Bükki és Körös-Maros
Nemzeti Park Igazgatóságok, a Nemzeti Nyomozóiroda, az
Országos Magyar Vadászkamara, a Fővárosi és a
Jászberényi Állat- és Növénykert, valamint a
Természetfilm.hu Egyesület.
www.parlagisas.hu

 

Kapcsolódó hírek

CTT  vevő telepítése ( Fotó: Németh Ákos)

A Kolon-tavi Madárvárta szervezésében két évtizede kutatják magyar madarászok a Balkán-félsziget és a Mediteráneum vizes élőhelyeit. A vizsgálódás tárgya egy alig 10 grammos rejtett életmódú nádiposzátánk a fülemülesitke! 2001 óta 19 helyszínen 45 expedíció szerveződött. A Mostani expedicióra az MME szakemberei is elkísérték a csapatot.

Erdei fülesbagoly (balra) és réti fülesbagoly a 2021. évi felmérésben (Fotó: Gecser István és Zsiga Balázs)

Az MME a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 670 településén, 991 helyszínen, 16 455 erdei fülesbagoly telelt.

Közönséges lábatlangyík a Várhegy oldalában

Az elmúlt években országszerte egyre gyakrabban kerül sor régi épületek, omladozó kerítések elhagyott telkek felújítására. Az új tulajdonosok, legyenek azok magánszemélyek, cégek, önkormányzatok vagy maga a kormány, sokszor hatalmas hévvel, pénzt nem sajnálva valami újat, csillógót, modernt igyekeznek létrehozni az egykori ingatlanok megkopott, elhagyott, látszólag elhanyagolt...