Visszatértek jeladós szalakótáink

A szalakóták egyedszáma egész Európában jelentősen lecsökkent, a faj több nyugat-európai országból már kipusztult. A Kárpát-medence állománya egyelőre stabil, így ennek védelme, megőrzése kifejezetten fontos a faj európai uniós jövőjét illetően.

 

Jeladós szalakóta (Fotó: Csibrány Balázs).

Szalakótáink vonulási útvonalai és telelőterületei ezidáig szinte teljesen ismeretlenek voltak. A hagyományos madárgyűrűzés (http://www.mme.hu/madargyuruzes_es_madarvonulas-kutatas) segítségével az elmúlt több mint száz évben alig néhány visszafogási adatot sikerült csak gyűjteni, így a madarakat a vonulás és a telelés során fenyegető veszélyforrásokról sem volt elegendő információnk. 

A szalakóták évente mindössze négy hónapot töltenek Európában, idejük nagyobb részét a tavaszi és őszi vonulás, illetve az afrikai telelés teszi ki. A hosszú, évente oda-vissza akár több mint tízezer kilométeres út során sok nehézséget kell leküzdeniük, az illegális vadászat, a pihenő- és telelőhelyek leromlása, a táplálékhiány, a klímaváltozás rengeteg madár pusztulását okozza. A vonulási útvonalak pontosabb ismerete segítheti a különböző veszélyeztető tényezők csökkentését, az ismert pihenő- és telelőhelyek védelmét.


Az illegális vadászat továbbra is nehézséget jelent a faj számára (Forrás: www.bou.org.uk).

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei „A szalakóta védelme a Kárpát-medencében” című LIFE+ projekt keretében 4 szalakótát láttak el PTT típusú műholdas jeladóval 2016 nyarán. A jeladó mindössze 4,5 gramm tömegű, a madár testtömegének kevesebb, mint 5%-a.


PTT jeladó (Fotó: Tokody Béla). 

A 4 jelölt madár közül kettő („Bukfenc” és „Fehérlófia”) útvonalát csak rövidebb ideig tudtuk követni, ami adódhat a jeladók meghibásodásából, de akár a madarak elpusztulásából is, hisz a vonulás nagyon sok veszéllyel jár minden vonuló faj számára.

A két nemrégiben hazaérkezett szalakóta („Artúr” és „Eleven”) útját azonban sikerült figyelemmel kísérni. Mindkét madár szeptember elején hagyta el Magyarországot, 1 héttel később pedig már mintegy 4000 km-t megtéve, a Szaharától délre fekvő szavannákról küldtek életjeleket. A fákkal tarkított pusztaság a nyár végi esőzések után táplálékban- és búvóhelyekben gazdag életteret kínál a szalakóták számára, ezt kihasználva két hónapig, a száraz évszak beköszöntéig időztek itt.  A madarak vonulási sebessége az éppen átrepülendő élőhely minőségével változik, ez annyit jelent, hogy a nehezebb terepet, mint például a sivatagokat, esőerdőket gyorsabban repülik át. A táplálkozásra alkalmasabb helyeken azonban akár több napos pihenőkkel is megszakítják útjukat.


PTT jeladó az egyik jelölt madár hátán (Fotó: Lendvai Csaba). 

„Artúr” és „Eleven” november elején újra folytatta útját dél felé. Az Egyenlítő környéki esőerdőket mindössze néhány nap alatt átszelve, a déli félteke szavannáin már lassabb iramban haladtak. Végleges telelőterületeiket december elejére érték el a Kalahári sivatagtól északra, Namíbia és Botswana területén, ahol egészen március közepéig tartózkodtak.

A madarak vonulása az úgynevezett „hurokvonulás”, hiszen ha térképen megnézzük a visszaút keletebbre történik, a madarak érintették Szaúd-Arábiát, Irakot és Szíriát is a visszaútjuk során, ez tipikus a hosszútávú vonuló madarak esetében.


"Artúr" és "Eleven" vonulása, a képre kattintva az interaktív térképhez lehet jutni (Forrás: http://satellitetracking.eu).

 

A jeladók segítségével fény derült a Kárpát-medence szalakóta állományának a vonulás során használt útvonalára és legfontosabb pihenőhelyeire. A projekthez Szerbia, Bulgária, Ciprus és Izrael BirdLife partnerszervezetei is csatlakoztak. Az adatok alapján megismert pihenőhelyeken e szervezetek munkatársai feltérképezik az adott területet és feltárják a szalakótákat fenyegető potenciális veszélyforrásokat. A fenyegető-tényezők megismerésével partnereink megtehetik az első lépéseket a madarak vonulási útvonalának védelmére a helyi döntéshozók és a közvélemény figyelmének felhívásával.

„Artúr” május 21-én, „Eleven” május 30-án érkezett Magyarországra, azóta újra a szokásos költőterületeiken mozognak.

A vonulás pontos útvonala mellett megtudtuk, hogy az őszi vonulás során a közel 7000 km-es távolságot a madarak 3 hónap alatt teszik meg, míg ugyanez a távolság a tavaszi vonulás során mindössze 2 hónapot vesz igénybe. Ennek legfőbb oka, hogy a madarak tavasszal igyekeznek minél hamarabb költőterületeikre érni, és a legjobb területeket elfoglalni, hogy a lehető legjobb eséllyel reptessék ki fiókáikat.  

Kapcsolódó hírek

Madármegfigyelés (Fotó: Orbán Zoltán)

A hagyományosan október első hétvégéjére meghirdetett nemzetközi programon idén 35 BirdLife-partner ország madártani szervezete, köztük hazánk képviselője, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vett részt.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) madarász ovi programjához környezeti nevelőt keres, megbízási jogviszonyban, vagy vállalkozói szerződéssel, teljesítményarányos bérezéssel.

Az MME Csongrád Megyei Helyi Csoportja online országos madártani versenyt hirdet általános és középiskolások részére. A Beretzk Péter emlékére elnevezett verseny 2019. szeptemberétől 2020. márciusig zajló madárismereti vetélkedő. A versenyen résztvevő diákoknak Magyarország élővilágával kapcsolatos, elsősorban a hazai madárfaunát érintő kérdéseket kell megválaszolniuk.